2023.10.01. 12:08
Megújultak a Petőfi-emlékhelyek Tolnában
Nemzeti költőnk, Petőfi Sándor rövid életének jelentős, Tolna vármegyei helyszínein, a Kölesdhez tartozó Borjádon és Sárszentlőrincen adtak át ünnepélyesen két, a bicentenáriumra megújult emlékhelyet szombaton.
Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a Petőfi-emlékházak megújítására írt ki pályázatot a Nemzeti Kulturális Alap. A kétmilliárd forintos költségvetésű program keretében megújultak a Tolna vármegyei emlékházak is: a nagyközönség szombattól birtokba vehette a borjádi Emlékméhes és a szárszentlőrinci Petőfi Emlékház immár a korszerű muzeológiai elvárásoknak is megfelelő kiállítását.
Az emlékházak megújulási programjának szakmai irányítását végző Magyar Irodalmi emlékházak Egyesületének elnöke, H. Bagó Ilona a szombati borjádi átadón arról beszélt, hogy ez a második megújult emlékház, amit átadnak, amelyet aznap délután a sárszentlőrinci emlékhely követ.
Mint mondta, jövő év júliusának végéig a dunavecsei, a szalkszentmártoni, dömsödi, aszódi, mezőföldi emlékházak is megújulnak, legvégül a Segesvár melletti Fehéregyházán egy új emlékhely átadásával zárul majd a program. H. Bagó Ilona az ünnepségen egy kis ékszerdoboznak nevezte a Kölesdhez tartozó Borjádon található emlékhelyet, amely, ahogy fogalmazott, pici négyzetméteren mégis nagyon sokat tud elmondani Petőfi Sándorról.
A költő a sárszentlőrinci gimnáziumi éveknek életre szóló barátságokat köszönhetett, amelyek közül kiemelkedik a Sass Istvánnal kötött barátsága, aki később Petőfiék háziorvosa volt és Pestre költöztetett idős szüleit is halálukig kezelte – emlékeztetett az átadón Sass Kortsák Edina, a Sass család leszármazottja. Az eseményen megnyitott Méhek s virágok című kiállítás Petőfi emlékezetes, kétszer kéthetes, 1845. júliusi látogatását idézi meg, amelynek nyolc verset köszönhetünk. A tárlat bemutatja a Sas családot, az ártéri méhészetet és magát a házat is, amely ugyan ma már nem áll, ugyanis az a 19. század végén épült az eredeti, nádfedeles kúria helyén.
Megújult a Petőfi-emlékméhes Borjádon
Fotók: Molnár Gyula– Ebben az évben, amikor Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulóját ünnepeljük, igyekszünk feltérképezni azokat a stációkat, ahol rövid élete során megfordult. A Tolna vármegyei településeken élők is több helyütt találgattak az elmúlt időszakban azt illetőleg, hogy járhatott-e ott Petőfi. Sárszentlőrinc esetében nincs szükség ilyen találgatásra, mint ahogy több vármegyei településről is tudjuk, minden bizonnyal járt, sőt hosszabb-rövidebb ideig ott is élt nemzetünk nagy költője – mondta az itt megújult emlékház átadóján köszöntő beszédében Orbán Attila.
A vármegye közgyűlésének alelnöke megemlékezett a helyi középiskola alapításáról, szellemiségéről, amelynek köszönhető, – mint mondta – hogy a kis Petőfit a szülők érdemesnek találták a Duna túloldaláról ide beíratni. Kiemelte, hogy a sárszentlőrinci iskola, a maga fénykorában, a német telepes falvak szomszédságában a magyar nyelv művelésének központja volt, majd a vármegye nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik Petőfi Sándor emlékét, szellemi hagyatékát, maradandóvá teszik az itteni településeken.
Megújult a Petőfi Emlékház Sárszentlőrincen
Fotók: Molnár GyulaA sárszentlőrinci emlékházat, mint ismert, 2008-ban adták át, abban a 19. század elején épült házban, ahol Petőfi itteni gimnáziumi évei alatt, 1831-ben és 1832-ben lakott. Miként Sátor Géza, Sárszentlőrinc polgármestere elmondta, az épületet a Teleki László Alapítvány Népi Építészet Programon elnyert pályázatnak köszönhetően 2022 tavaszára újították fel, csaknem húszmillió forintból, amelyhez az önkormányzat kétmillió forinttal járult hozzá.
A Nemzeti Kulturális Alap Petőfi-emlékházak megújulására létrehozott programjának segítségével a sárszentlőrinci önkormányzat az új Petőfi-kiállításra tizennyolcmillió forintot, az emlékház infrastruktúrájának és fűtésének kialakítására tizenegymillió forintot nyert. A sárszentlőrinci megnyitón az egésznapos kulturális program keretében a költő tiszteletére Petőfi-emlékművet is avattak az algimnázium épületénél, amelyet a helyi önkormányzat finanszírozott önerőből.