véradás

2019.06.09. 11:30

A leukémia meggyógyításához önzetlen donorokra van szükség

Vérkészítmények nélkül a leukémia gyógyítása elképzelhetetlen. Szükség lehet azonban őssejtátültetésre is, amelyhez még önzetlenebb adományozókra van szükség.

Budavári Kata

Fotó: Makovics Kornél

A vér sejtjei egészséges emberben a csontvelőben termelődnek, azonban a leukémia kezelésére használt gyógyszerek a csontvelő működését gátolják, így a kezelés során a vérsejteket, amelyek a csontvelőben termelődnének, folyamatosan pótolni kell. A gyógyulás hosszú hónapokig tart, ez idő alatt a betegnek rendszeresen szüksége van vérkészítményekre.

Dr. Pászthy Vera, az Országos Vérellátó Szolgálat Szekszárdi Területi Vérellátó főorvosának tájékoztatása szerint a vér a gyógyításban nélkülözhetetlen, mással nem pótolható gyógyszer. Különleges, mert kizárólag önkéntes véradók adományaként juthatnak hozzá a rászorulók. Véradó lehet mindenki, aki szeretne segíteni másokon, betöltötte a tizennyolcadik életévét (de még nem múlt el hatvanöt, első véradás esetén hatvan), testsúlya minimum ötven kilogramm, és egészségesnek érzi magát.

Véradás előtt mindenképpen lényeges étkezni és bőven folyadékot fogyasztani. A vér­adáshoz szükség van arcképes igazolványra, lakcímkártyára és TAJ-kártyára. A véradási alkalmasság az egészségi állapotról szóló kérdőív kitöltését és az ujjbegyből vett vér hemoglobin vizsgálatát követően az orvosi vizsgálaton dől el. A véradás után pár perc pihenés szükséges. A nap további részében a kar kímélete és bő folyadékfogyasztás javasolt. Következő véradásra leghamarabb ötvenhat nap elteltével lehet jelentkezni, nőknek egy évben három, férfiaknak négy alkalommal javasolt a véradás.

A véradók leggyakrabban egy ismeretlen, számukra idegen embernek adományoznak gyógyulást. Lehetőség van azonban célzottan, egy adott személy számára vért adni. Az irányított véradás során a vérkészítmény – a donor és a beteg vércsoportjának azonossága esetén – az adott beteghez jut el. Az irányított vér­adási szándékot a véradásra való jelentkezéskor kell jelezni, a helyszínen kitölteni egy nyomtatványt, amelyhez tudni kell a beteg nevét, TAJ-számát, születési dátumát, a ke­zelő kórház nevét, a betegellátó osztályt, valamint a beteg vércsoportját. Az irányított vér­adás feltétele, hogy a véradó és a beteg vércsoportja azonos legyen, ebben az esetben az irányított vérkészítmény az ország bármely pontjáról eljut az adott beteghez.

A vérellátó-vezető főorvostól azt is megtudtuk, hogy a leukémiás betegek kezelésük során napi szinten szorulhatnak vérkészítményre, azonban az igény nem egyszerre nagy mennyiség, hanem hónapokon át folyamatosan napi néhány egység. Mivel a sejtes vérkészítmények felhasználhatósága viszonylag rövid – a vörösvérsejt-készítmény harmincöt napig, míg a vérlemezke-készítmény mindössze öt napig tárolható –, a betegek biztonságos vérellátáshoz állandó utánpótlásra van szükség.

A leukémiák kezelésében a vérkészítmények nélkülözhetetlenek, azonban egyes esetekben a teljes gyógyulás nem érhető el kizárólag gyógyszerekkel. Szükség lehet őssejtátültetésre, amelyhez még önzetlenebb adományozókra van szükség: az őssejtdonorokra. Ha a leukémiás beteg őssejt-átültetésre szorul, akkor először a családban keresnek számára donort. Ha a családtagok közül senki sem bizonyul alkalmasnak, akkor a következő lépés idegen donor keresése a nemzetközi őssejtdonor-regiszterben. Az átültetés feltétele, hogy a beteg és a donor szöveti típusa, úgynevezett HLA tulajdonságai nagyfokú hasonlóságot vagy azonosságot mutassanak. A HLA-tulajdonságok azonban rendkívül sokfélék, nagyon kicsi az esély arra, hogy két idegen ember HLA tulajdonságai megegyezzenek. Ahhoz, hogy egyáltalán esély legyen a beteg számára megfelelő donort találni, milliós nagyságrendű őssejtdonorra van szükség. Minél többen vannak a regiszterben nyilvántartva, annál nagyobb eséllyel találnak egyező tulajdonságú donort egy adott beteg számára.

Tájékoztatást az őssejtdonációról az Országos Vérellátó Szolgálat honlapján lehet találni, illetve a vérellátók orvosai szívesen válaszolnak a felmerülő kérdésekre. Őssejtdonornak jelentkezhet bármely véradási helyszínen minden egészséges, negyvenöt év alatti személy. A jelentkezéshez szükséges a megelőző ötvenhat napban történt sikeres véradás. Az őssejtdonor-regiszterbe a jelentkező adatai a HLA-vizsgálat elvégzését követően kerülnek be, amelyhez a mintavétel egy külön egyeztetett időpontban történik.

Vért adni a Szekszárdi Vérellátóban hétfői munkanapokon reggel nyolctól délután tizenhét óráig lehet, az egyéb nyitvatartásról és a többi napokon tartott külső helyszíni véradásokról az OVSz honlapján lehet tájékozódni.

Komoly összeget gyűjtöttek Gereben Livinek

Sokan drukkolnak a tehetséges kosarasnak, Gereben Líviának, akinél nemrég diagnosztizáltak leukémiát. Állapotával kapcsolatban Szabó Noémi, a KSC Szekszárd szakmai igazgatója elmondta, több mint egy hete fejeződött be az első kemoterápiás kezelés, amely nem hét, hanem tíz napig tartott. Jelenleg a gyógyszerek mellékhatásainak enyhítése folyik. A bőrelváltozásokon az orvosok tudtak javítani, de egyelőre folyamatosan hőemelkedése van a fiatal sportolónak. Szerdán, csütörtökön következik ismét egy komolyabb kivizsgálás, az orvosi team az eredmények ismeretében dönt a folytatásról. Szabó Noémi azt is tudatta, hogy édesapja, a kosárlabdabíró Szabó György temetésére azt kérték a barátoktól, tisztelőktől, hogy a koszorú árát ajánlják fel Livi családjának. Összesen 629 ezer forint gyűlt össze, amelyet mindkét család köszönettel fogad.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában