Kevés pár tart egyházi esküvőt

Habár 2010 óta ugrásszerűen megnőtt az egyházi iskolák, így az ezekbe járó gyerekek száma, mégis egyre kevesebb fiatal tartja magát vallásosnak. Az egyházi iskolákban valóban a keresztény hitre nevelik a gyerekeket, de ahogy a gyerekek kilépnek az intézményből, a vallásos érzület és a templomba járás ritkul, ez derült ki egy közelmúltban végzett kutatásból, amit a 15–29 éves fiatalok között végeztek. Míg 2000-ben a fiatalok 28 százaléka mondta, hogy egyáltalán nem vallásos, 2008-ban 35 százalékuk, 2018-ban pedig már a korosztály 41 százaléka.

Tolna megyében is hasonló tapasztalatokról számoltak be az általunk megkérdezett egyházi személyek. Petkó Tamás szekszárdi plébános elmondta, az egyházi szertartások száma évről évre sajnos csökken. Még a keresztelések száma a legtöbb, ebben az elmúlt pár évet vizsgálva nagy változás nincs, évente átlagosan 70–80 kisgyermeket kereszteltetnek meg a szülei. És bár viszonylag sokan – közel ötszázan – járnak hittanra az általános iskolások közül, az egyházi esküvők száma már alig éri el a negyvenet évente úgy, hogy ennek a felében nem is Tolna megyei párok esketése történik. Ez általában akkor van, amikor egy fővárosi vagy az ország más területén élő jegyespár úgy dönt, hogy a Szekszárdi borvidék valamelyik pincészeténél tartja a lakodalmát, és ekkor a templomi esküvőt is Szekszárdon kérik.

Petkó Tamás azt is elmondta, hogy az egyházi temetések száma drasztikusan csökkent, és még kevesebben vannak, akik a betegek kenetében is részesültek. Tavaly mindössze hetvenöt egyházi temetésre volt igény, míg pár éve még ez a szám százharminc volt a szekszárdi plébániához tartozó egyházközösségnél. A katolikusok az összes temetésnek csak hozzávetőleg harminc százalékát teszik ki.

Próbálják felrázni a hitéletet a reformátusok is

Fekete Zoltán, a Bátaszéki Református Társegyházközség lelkésze kérdésünkre elmondta, a hozzájuk tartozó településeken – többek között Alsónyék, Báta, Pörböly, Mórágy – kevés keresztelés, esküvő és temetés zajlik egyházi keretek között. Jellemző, hogy a mai nagyszülők még elvárják, hogy unokáik meg legyenek keresztelve, s később konfirmálva, de sajnos hiába az igyekezet, a fiatalok később maguktól nem nagyon látogatják a templomot. Bátaszéken jellemző a sváb-katolikus hagyomány, a református vallást inkább az ide települt felvidékiek hozták magukkal. Érdekes módon, ebben a városban a felnőtt korban történő konfirmáció a gyakoribb.

Fekete Zoltán elmondta, igyekeznek sok érdekes előadást, társas rendezvényt, nyáron táborokat szervezni gyülekezeten belül, hogy minél több hívet szerezzenek, illetve a már meglévők hitéletét ápolják. Náluk jellemzően évek óta száznegyven körüli gyermek jár hitoktatásra, de egyházi esküvőig közülük csak néhány jut el.

A fiatalok tizenöt százaléka gyakorolja hitét

Már a kötelező hit- és erkölcstan bevezetése előtt is voltak hittanórák a megye iskoláiban. Korábban is és ma is heti rendszerességgel tartanak a gyerekeknek áhítatot, és elvárták, elvárják a tan­évenként meghatározott számú vasárnapi templomlátogatást. Van, ahol a szülői értekezlet is áhítattal kezdődik, vagyis az apát, anyát is bevonják a hitéleti nevelésbe, nem beszélve arról, hogy az alsós gyerekét még nyilván elkíséri a szülő a kötelező templomlátogatásra. A felmérés eredménye mégis az, hogy a 15–29 éves korosztálynak közel fele iskola után nem megy többé templomba, 18 százalékuk hébe-hóba, vagyis önszántából „ritkábban, mint évente” megy egyházi szertartásra (az unokatestvér templomi esküvője nem számít ide), és csupán hét százalék, aki heti-havi rendszerességgel mégiscsak megjelenik misén vagy istentiszteleten. Igaz, ennek ellenére az egyház tanítása szerint vallásos kategóriába a fiataloknak a tizenöt százaléka sorolta magát.

Borítókép: Évente átlagosan 70–80 kisgyermeket kereszteltetnek meg a szülei Szekszárdon