A tarlókon gyorsan növekszik a parlagfű, védekezni kell ellene

A kukoricának, almának és szőlőnek már nagyon hiányzott a csapadék. Júliusban összesen 59 milliméternyi hullott, ami kevesebb, mint az egy havi átlagos mennyiség. A legmagasabb napi hőmérséklet 23,77 fok volt, mondta dr. Vörös Géza agrármérnök. Nem voltak kiugróan forró napok, hiszen csak két napon haladta meg a maximum hőmérséklet, a 35 fokot, (forrónap) és hőségnapból (30 fok feletti meleg) tizenhét volt a nyár legforróbb hónapjában. Az adatok alapján egy átlagos nyári hónap adatai is lehetnének, mégis nehezen viselték a növények és az emberek is a meleget, mert az nagyon magas páratartalommal társult.

Dr. Vörös Géza elmondta, járták a megye szántóföldjeit, ellenőrizték a táblákat, a gyomosodást. A napraforgó elvirágzott, így betegségekre már nem annyira érzékeny. A kukoricának életmentő volt a hétvégi csapadék, ezt megelőzően sok helyen már a levelei „furulyáztak”, azaz összepöndörödtek. Több olyan kukoricacsövet is találtak egy-egy táblán, ahol a cső felső fele nem termékenyült meg, így ott szemek sem nőttek.

Zombán négy, Hőgyész és Tamási között negyven, Felsőnánán hét, Szekszárdon harmincöt, Bátaszéken tizenhárom, Nagykónyi határában tizenkilenc milliméternyi esőt mértek pénteken délig.

Tolna megyében a kalászosok – őszi árpa, őszi búza és a rozs – betakarításával már végeztek a gazdák, így összességében közel hatvanötezer hektárnyi szántó áll tarlóban. A gazdák a tarlóhántást is elkezdték, van ahol csak tárcsáztak, de erre azért van szükség, mert a parlagfű a már learatott területeken nagyon látványosan nő. Az „üres” szántóföldek állapotát könnyű felmérni, átlátható az ellenőrök számára is, akik már megkezdték a megyében a munkát. Virágzás előtt áll a növény, már szórja a pollenjeit, ami allergiás tüneteket okoz az arra érzékenyeknél.

Tolna megyében évről évre csökkent a parlagfűvel borított területek nagysága, ebből is látszik, hogy figyelnek az emberek a felhívásokra. Az a földtulajdonos és földhasználó, aki nem végzi el időben a gyommentesítést, növényvédelmi bírságra számíthat.

A kukorica- és napraforgó-állományokat a gyengébb talajokon a szárazság sanyargatja, ennek ellenére még jó gyomelnyomó képességgel bírnak, a parlagfű jellemzően csak a szegélyekben van jelen. Rosszabb a helyzet a dűlőutak szélén, ott ugyanis a parlagfű nagy mennyiségben megtalálható.

Ismét eljött az aratás és utána gazdanyelven a „zöldítés” ideje, azaz hamarosan a földbe kerülnek a másodvetések. Komolyan kell venni ennek a jelentőségét, hiszen ellenőrzéseknél bukni lehet a terület­alapú támogatást, ha rosszul csinálják a gazdák a zöldítést. Többféle magot lehet vetni, így például hajdinát, facéliát, cirokot, kerti zsázsát, somkórót, vörös- és fehér herét, olajretket, fehér mustárt. Ferenczi Péter szekszárdi szakmérnök arra hívta fel a gazdálkodók figyelmét, hogy az egységes kérelem beadásakor már a tervezett vetés időpontját, helyét és méretét jelölni kellett, most ne felejtsék el a gazdák, hogy a tényleges vetés után tizenöt nappal be kell jelenteni a kérelem felületén a vetést. A másodvetést egyébként legkésőbb október 1-ig kell vetni és minimum hatvan napig jelen kell lennie a vetésnek – beszántás előtt – a földterületen.

A vetéstől a leforgatásig tilos növényvédő szert használni ezeken a parcellákon, beleértve a csávázószert is. Ennek tényét pedig a gazdálkodási napló ide vonatkozó lapjain vezetni kell.

Tart az értékesítés, stabilizálódott az árpa és a búza ára

Folyik a gabonák értékesítése. A búzák minőségénél az esős időjárás okozott gondot, a beltartalmi és toxinvizsgálatokra az idén kiemelt figyelmet kell fordítani. A gyors vizsgálati eredményeket alá kell támasztani tételvizsgálatokkal és szabványos vizsgálatokkal is. A szabványos sikérvizsgálat eredménye idén is mutatott jobb értéket, mint a gyorsteszt, és ez könnyen eredményezhet tonnánként 1500-2000 forintos árkülönbséget. Az általunk megkérdezett felvásárlók szerint, az árak alakulásában nincs jelentősebb elmozdulás, a malmi búza árszintje a problémásabb területeken már ötvenezer forint fölött van tonnánként, de az export célú eladási lehetőségek nem engedik a tartósabb áremelkedést, az euró minőségű búzára inkább a tonnánkénti 46–48 ezer forint között kínálati árak jellemzőek. Az árpa ára stabilizálódott, tonnánként 43–45 ezer forint között mozog az előbbi a vételi, az utóbbi az eladói oldalon.