Vészterhes idők

2018.07.27. 12:49

Besúgóként kezelték Psota Irént

A színésznőt befeketíteni próbáló, frissen megtalált dokumentumban ez áll: „Feltehető, hogy Psota Irént a francia hírszerző szervek feladattal küldték haza.” Karády Katalint, Bessenyei Ferencet, Darvas Ivánt és Jávor Pált is megfigyelték.

Megdöbbentő felfedezésre jutott a Bors. Mit írják, a besugnak.blog.hu szerzője, Koós Levente történelemtanár véletlenül bukkant a Psota-aktának nevezett dokumentumra, amiből az derül ki, hogy a művésznőt kémként tartották számon. Az eddig egyáltalán nem ismert nyomozást Psota ellen Koós Levente fedte fel az ügy­nökakták vizsgálata közben. Koós elsősorban a Kádár-rendszer állambiztonságának sporttal kapcsolatos történelmét kutatja, tehát ilyen „találatra” talán még ő maga sem számított.

Mint a cikk felidézi, a színházban töltött kezdeti időszak után 1957 volt az az év, amikor az ak­kor 28 éves Psota Irén filmes karrierje beindult. Ugyanakkor – rámutatnak – ez volt az az év is, amikor a még be sem indult karrierje gyakorlatilag majdnem véget ért, hiszen kémként tartották számon és megfigyelték. A nemzet színészét az 1956-os forradalom leverése után a francia hírszerzéssel hozta kapcsolatba a kommunista belügy.

Gyanús volt, mert túl hamar hazajött külföldről:

ekkor az alaptézis az volt, az ilyen ember csak kém lehetett. Psota 1957-ben rövid franciaországi tartózkodás után jött haza – áll a Bors cikkében.

Psota Irén színművész portréja Szalay Zoltán fotóriporter Visszanéző című fotókiállításán.
MTI Fotó: Reprodukció

„Psota Irén színésznő, aki az elsők között disszidált az októberi események után – hazatért Párizsból… Feltehető, hogy Psota Irént a francia hírszerző szervek feladattal küldték haza”

– olvasható az egyik jelentésben, amit Koós Levente felkutatott.

Psota Irén színésznő a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kunigunda utcai gyártóbázisának soap stúdiójában. MTVA Fotó: Zih Zsolt

Psota egyébként hamar lekerült a lehetséges kémek listájáról,

a színésznő kémügye váratlanul megszakadt a róla jelentő Meszlényi ügynök jelentéseiben – hiszen természetesen nem volt kém.

„Vi­szont nem sokkal hazatérése után Psotát kizárták a pártból, és a politikai rendőrség sem mondott le a megfigyeléséről. A Történeti Levéltár adatbázisa szerint a nevét negyvenegy darab aktában találhatjuk meg, és nem kevesebb, mint hu­szonkét ügynök jelentéseiben olvashatunk róla” – mondta a Borsnak a szakértő.

A liba és 1956

A színésznőt alapve­tően két tényező, a forradalom alatti budapesti élelmiszer-ellátás problémája és a vak szerencse vezette Párizsba. Psota Irént 1956 novemberében édesanyja Sümegre küldte libáért, de az őt szállító teherautó utasai Mosonmagyaróvárnál meggyőzték: menjen velük Bécsbe. Rövid osztrák gyűjtőtábori lét után Párizsban kötött ki, ahol jelezte a magyar követségen: nem disszidálni, csak szétnézni kíván a divat fővárosában. A karácsonyestét pedig már ismét itthon, édesanyja társaságában töltötte, azt azonban nem tudni, libával, avagy liba nélkül.

 

A Bors cikke rámutat, hogy nem Psota Irén volt az egyetlen gyanús elem a színészek között. Karády Katalint nem csak a hírszerzés, a magyarok többsége is kémnek gondolta. Egyrészt a férfias­nak mondott, erős alkata és a felépített imázsa miatt. Pechére pedig az 1943-as Machita című filmben egy Mata Harihoz hasonló kémnőt játszott. Ő sem volt kém, mégis 1944. április 18-án, a német megszállás után vőlegényével, Ujszászy István tábornokkal együtt letartóztatták a szövetségeseknek való kémkedés vádjával. A színésznő 1951-ben disszidált, Amerikában a szovjetek kémjének gondolták, de egész életében tagadta ezt.

Karády Katalin énekesnő, színésznő.
MTI Fotó

A cikk beszámol arról is, hogy Rökk Marika operettsztár és revüprimadonna, aki Hitler egyik kedvenc színésznője volt, szintén gyanúba keveredett. Állítólag a szovjeteknek jelentett a második világháború előtt és alatt, de élete végéig tagadott. Egyelőre feldolgozatlanul áll ügyük a levéltárban, de Koós Levente eddigi ismeretei alapján Bessenyei Ferencet, Darvas Ivánt és Jávor Pált is megfigyelte a politikai rendőrség az 1956-os forradalom leverése után.

Borítókép: Psota Irén. Forrás: MTI

 

Ezek is érdekelhetik