Jó a mindennapos tesióra, de továbbra is sok a túlsúlyos gyermek

A Magyar Diáksport Szövetség immáron harmadik alkalommal készítette el a Netfit mérések eredményeit feldolgozó elemzését, amely ezúttal a 2016/2017. tanévben rögzített fittségi adatokat összegzi. Az eredmények ismeretében két fontos következtetés vonható le: egyrészt megállapítható, hogy a heti öt testnevelésórának köszönhetően összességében jelentősen kedvezőbb fittségi állapot mutatható ki. Másrészt viszont az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is minden negyedik gyermek túlsúllyal küzd, és sajnos az életkor előrehaladtával − különösen a lányok esetében − továbbra is rendkívüli mértékben romlik az állóképességi ingafutás eredménye, és a fiatalok hátizomzata is aggasztóan gyenge.

Sokszor ismételt igazság, hogy a mozgásban gazdag élet nem csak testi egészségünkre hat kedvezően, hanem hozzájárul a kiegyensúlyozott lelkiállapothoz, a szellemi teljesítőképességhez is. Így talán nem túlzás azt állítani, hogy a fiatalok egészséges életvezetése nemcsak szüleik, tanáraik, de a társadalom érdeke is.

A Netfit kilenc mérés segítségével négy profilban jellemzi a tanulók fittségi állapotát, ezek az állóképesség, a vázizomzat fittsége, a hajlékonyság, valamint a testösszetétel és tápláltság. Az elért eredmények alapján három zónába kerülhetnek a diákok. A legideálisabb esetben az egészségzónába (zöld), kedvezőtlenebb esetekben a „fejlesztés szükséges” (sárga), vagy a „fokozott fejlesztés szükséges” (piros) zónákba.

A rendszer az 5–12. évfolyamos tanulók fittségét vizsgálja, a felmérésben ezúttal kétezer-hétszáz intézmény több mint hatszázhatvanezer diákja vett részt. Jó hír, hogy a mindennapos testnevelés hatására sokkal kevesebb a piros zónában teljesítők aránya a korábbihoz képest, és jelentősen javult a túlsúlyproblémákkal küzdő tanulók állóképessége. Rossz hír azonban, hogy mindkét csoport esetében csökkent a normál testtömegindexű tanulói arány, egyben nőtt az elhízott tanulók aránya.

Figyelmeztető jel, hogy serdülőkortól jelentősen romlanak az értékek, és ez főként a lányokra jellemző. Míg a fiúk esetében az 5. évfolyamosok mintegy 72 százaléka éri el az egészségzónát, és a 12. évfolyamra ez 50 százalék körülire esik vissza, addig a lányok esetében ugyanez az érték szinte megfeleződik: 67,1 százalékról 34,8 százalékra csökken. Az állóképesség szintje hosszú távon a szív- és érrendszer állapotát befolyásoló tényező, tehát a gyenge teljesítmény a későbbiekben ezekben a betegségekben jelent erős kockázatot.

Dr. Horváth Gábor, szekszárdi házi gyermekorvos a témával kapcsolatban elmondta: a túltáplálás jelenti a legnagyobb problémát. A mozgásszegény életmód, a gyermekkori egészségtelen táplálkozás számos jól ismert felnőttkori egészségprobléma melegágya: meghatározó szerepet játszik többek között a magas vérnyomás, cukorbetegség, mozgásszervi panaszok kialakulásában. A sport mellett az orvos a kis kalóriatartalmú ételek fogyasztását javasolja, nem a mennyiségen, hanem a minőségen kell elsősorban változtatni, ha túlsúlyos a gyermek. Kerülni kell a zsíros, cukros ételeket, és a mediterrán étrendhez hasonlóan több zöldséget, gyümölcsöt kell fogyasztani.

Nem állunk jó helyen a rangsorban

Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is a Közép-Magyarországi régió diákjai teljesítenek a legkedvezőbb arányban egészségzónában a tesztekben, míg Észak-Magyarországon a legkevesebben. A megyei listát tekintve Tolna a nem éppen a legelőkelőbb tizenhatodik helyen áll.

A programban mért adatok összehasonlításánál mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy a fittségi állapot egyéni szinten nagymértékben függ a genetikai adottságoktól és az egyén mozgásgazdag, sportos életvezetésétől egyaránt. Utóbbiban a család szociokulturális helyzete, jövedelmi viszonyai, illetve egy-egy település sportszolgáltatásokkal való ellátottsága jelentős hatással lehet a fiatalok fittségi állapotára. A megyei és területi értékek leginkább ezeket a társadalmi-gazdasági különbségeket jelzik.