Jól is át lehet vészelni a külföldi munkavállalás időszakát

– Egy szülő hiánya mindig megviseli a gyermeket, akármilyen okkal is kerül rá sor – mondta Király Gabriella, a Tolna Megyei Pedagógia Szakszolgálat főigazgatója, klinikai szakpszichológus. Így van ez akkor is, ha az édesapa vagy édesanya külföldön vállal munkát. A szakember hangsúlyozta, ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne jól átvészelni egy ilyen időszakot, vannak családok, amelyek hosszú ideje jól funkcionálnak ily módon is.

A gyermek minden életkorban másként éli meg a szülő hiányát. Különösen nehezek lehetnek az életkrízis helyzetek, mint például az óvodáról iskolára váltás vagy a kamaszkor. Ha nem eleve ilyen helyzetbe születik bele, már a távozás előtt fel kell készíteni őt a változásra. Először is fontos, hogy a korának megfelelő módon, őszintén mondják el neki, hogy mi fog történni. Tudatosítani kell benne, hogy apa vagy anya nem miatta megy el, nem azért, mert ő valamit rosszul csinált. A gyermek helyzethez való viszonyulását nagyban befolyásolja – minél kisebb annál inkább –, hogy a vele maradt szülő miként éli meg az elválást. Amennyiben ő problémaként tekint rá, akkor a gyermek számára is az lesz. Ezt meghatározza, hogy a társak közötti kapcsolat mennyire volt szoros, működött jól az elválás előtt, de az is hogyan kezelik az egymástól távol töltött időt. A felekben tudatosulnia kell: ez mindkettejük számára egy nagyon nehéz időszak. Aki otthon marad az egyedül látja el a háztartás vezetését, a gyermeknevelési feladatokat és sok esetben mellette maga is dolgozik. Aki kint van, az pedig amellett, hogy rengeteget dolgozik, egyedül van egy idegen helyen, meg kell küzdenie szerettei hiányával, a magánnyal.

A legmeghatározóbb, hogy a fizikai távolság ellenére mennyire tudják egyben tartani a családot, jelen lenni egymás életében. Minél sűrűbben biztosítani kell a kapcsolattartást, gondoskodni kell róla, hogy a távol levő valamilyen formában mégiscsak ott legyen a mindennapokban. Számtalan technikai lehetőség adott ehhez, de amikor nincsenek kapcsolatban, az otthon maradtak akkor is beszélhetnek a távollevőről, közös fényképeket nézegethetnek, rajzolhatnak neki, kis ajándékot fabrikálhatnak.

A rövid hazalátogatások alkalmával a kötelező elintézendő feladatok, rokon- és barátlátogatások ellenére is fontos, hogy időt szakítsanak a minőségi együttlétre, közös élmények gyűjtésére csak a szűk családi körben.

Minél élőbb marad a kapcsolat, annál könnyebben vészelhetik át a hazatérést. Ez furcsának tűnhet, de sokszor pont a visszatérés utáni a legnehezebb időszak. A korábban külföldön dolgozó szülőnek újra meg kell lelnie a helyét a családban, újra egymásra kell találniuk.

Több százezren dolgoznak külföldön

Háromszázezerre tehető azon magyarok száma, akik külföldön dolgoznak, közülük nagyjából 72 ezren a határ menti területeken élnek, és legtöbbjük Ausztriában vállal munkát – számolt be róla Magyar Időknek nemrég Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója.

Arra vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal, hogy Tolna megyéből hányan válalhatnak munkát a határokon túl. A kormányhivatal tájékoztatása szerint azonban a Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztálya EURES szolgálatánál megjelenő érdeklődések alapján arra lehet következtetni, hogy a munkavállalók elsősorban német nyelvterület felé, Németországba és Ausztriába kívánnak távozni, főleg ipari, építőipari betanított munkát keresnek.

Arra vonatkozóan sincs pontos adat, hogy a megyébe hányan térnek vissza, viszont az itthoni álláskeresési járadék megállapításához szükséges leadott, a munkavállalás helyén kiállított nyomtatványok száma tavaly 510 volt. Ez nem jelenti azt, hogy mind a félezer ember itthon vállalt munkát, de a tapasztalatok szerint magas azok aránya akik elhelyezkednek.