A huoguo ételkölteményeit majiangba mártva kóstolták

Szekszárdon járt általános iskolába Palásti Lajos Erik, majd elvégezte a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolát. Magyar–német tannyelvű idegenforgalmi képzést kapott, jól megtanult németül. Érdekelte a turizmus, gyakran megfordult Ausztriában és Németországban. A kötelező gyakorlatot viszont az Egyesült Államokban, Harrisburgban végezte el. Elsajátította az angolt, bejárta Washingtont és New Yorkot. Hamarosan a kínai nyelv felé fordult, beiratkozott az ELTE kínai szakára.

A Konfuciusz Intézetnek köszönhetően többször is járt ösztöndíjjal Kínában, sőt, egy dalt is énekelt a Központi Televízió holdújévi gálaműsorában. Diplomáját tavaly májusban szerezte meg Pekingben. Jelen sorok írójának alkalma volt elámulnia kiemelkedő kínai nyelvtudásán, amikor is a távol-keleti országból Szekszárdra érkezett küldöttségnek fordított. Pillanatnyi megtorpanás nélkül és – miként az tükröződött a delegáció tagjainak arcmimikáján – még az árnyalt jelentéstartalmakat is kellő humorral érzékeltetve.

– Kína annyira más az összes többi országhoz képest, hogy bizonyára van létjogosultsága a kérdésnek: létezik a Mennyei Birodalomban európai gyökerű szilveszter(ezés)? Van-e valamilyen – legalább félhivatalos – viszony a mifelénk hagyományos újév-köszöntéshez? Egyáltalán, mely évet írják most Kínában?

– A kínai kultúra valóban számos szempontból különbözik az európaitól, s természetesen nincs ez másképp az újévi ünneplés tekintetében sem – kezdte válaszait Palásti Lajos Erik. – Először is fontos hangsúlyozni, hogy kínai barátaink hagyományosan nem január elsejére teszik az újévet, hanem saját holdnaptáruk szerint január vége és február vége közé. Ez az úgynevezett „chunjie”, azaz tavaszünnep, avagy más néven holdújév, amit nemcsak Kínában, hanem egyéb ázsiai országokban is ünnepelnek. A Gergely-naptár szerinti újév kezdetét, január elsejét „yuandan”–nak, azaz a „kezdet napjának” nevezik, megünneplése viszont nem gyökerezik a kínai kultúrában.

Az általunk ismert naptárt és ezzel együtt a nyugati újév kezdetének jelölését Kína csak 1949-ben vezette be, ünneplése viszont csak később és fokozatosan történt meg, az egyre erősödő nyugati befolyás hatására. Ma már viszont ott tartunk, hogy a január elsejei „yuandan” államilag elrendelt munkaszüneti nap. Megünneplése főként a fiatalok körében népszerű, különösképpen a nagyvárosokban, mint például Peking és Sanghaj. De céges környezetben is egyre inkább megjelenik az óév búcsúztatása és az újév köszöntése. Ami az évszámot illeti: mivel Kína is a nemzetközi időszámítás rendszerét követi, ezért a naptárak itt is 2019-et írnak.

– A legnagyobb közösségi portálon látható fotók tanúsítják, hogy Palásti Lajos Erik vidám újévköszöntőt tartott barátaival együtt Pekingben. Mi jellemzi a fővárosi ünneplést, kimennek-e az emberek az utcákra, van-e örömködés, tűzijáték, petárda – avagy mindez csak az európai hagyományokat őrzők tevékenysége? Milyen volt a személyes szilvesztere, kikből állt a társaság, miként viselték a szemmel látható jeges körülményeket?

– Mi, Kínában élő nyugatiak természetesen minden évben megragadjuk a lehetőséget az újév köszöntésére. Nagy öröm volt számomra, hogy idén a nővérem, Naszvadi Gabriella is csatlakozhatott a pekingi ünnepléshez. December 30-án érkezett Kínába, hogy részt vehessen a világ legnagyobb maratoni futásán, a 2019-es Xiamen Maratonon. (Ez a sportesemény január 6-án már le is zajlott, Naszvadi Gabriella sikeresen teljesítette a távot – a szerző). Xiameni utazásunk előtt négy napot töltött Pekingben. De­cember 31-én néhány kínai és külföldi jó barátommal együtt a Nyári Palotába kalauzoltuk el, ahol a látnivalók megtekintése mellett téli sportokkal búcsúztattuk az óévet. Ezt követte Peking egyik híres konyhaművészeti specialitása, a hagyományos pekingi „huoguo”, azaz „tüzes lábas”. A vékonyra felszeletelt húsokat, zöldségeket, tofut és tésztát az asztal közepén elhelyezett, forrásban lévő levesben kell megfőzni, majd egy egyedi fűszerezésű szószba, az úgynevezett „majiang”-ba mártva fogyasztani. A vacsora után Peking híres szórakozónegyede, a Sanlitun felé vettük az irányt, ahol számos vendéglátóhely közül választhattunk. Mi a latin ritmusok mellett döntöttünk: éjfélig az El Barrio, az új esztendőtől kezdve pedig a La Social nevezetű klubban múlattuk a gyorsan lepergő időt.

– Arrafelé is pezsgővel búcsúztatják az óévet? Van ilyenkor valamilyen étel is, ami az újévi asztalok legtöbbjére kerül, úgy mint nálunk például a virsli?

– Tekintettel arra, hogy a nyugati újév ünneplése Kínában viszonylag újkeletű, nem alakult ki nagy hagyománya az újévi ételek készítésének és fogyasztásának. A pezsgővel való koccintás sem kőbe vésett szabály errefelé. Így mindenki a kedvenc italával koccintott.

– Milyen feladatok várnak Palásti Lajos Erikre az idei évben, szerepel-e a tervei között a kínai–Tolna megyei kapcsolat további erősítése valamely konkrét tevékenységgel, rendezvénnyel?

– A kérdéssel kapcsolatban először is hadd mondjam el: nagy öröm számomra, hogy tízhónapos tárgyalássorozatot követően az általam képviselt Nature Span cégcsoport szerződést kötött a magyar HYD Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft.-vel. A megállapodás keretében a cégcsoport egy magyar biológus, dr. Somlyai Gábor kutatási eredményeit fogja képviselni. Ezek az eredmények bizonyították, hogy a vízben található deutérium megvonásával, egyéb élettani hatásai mellett, előnyösen befolyásolható az onkológiai megbetegedések kimenetele. Az általa kifejlesztett, nemzetközileg elismert deutériummegvonáson alapuló eljárás szerepét, alkalmazásának lehetőségeit, az onkológiai megbetegedések megelőzésében és kezelésében a világ számos kutatóközpontjában, többek között az amerikai Johns Hopkins Egyetemen, a Kalifornia Egyetemen és a svéd királyi Karolinska Intézetben is vizsgálják.

A tervezet vezetőjeként ettől az évtől kezdve az eljáráshoz szükséges, csökkentetett deutériumtartalmú víztermékek Kínába való importálásáért, legalizálásáért és forgalmazásáért felelek. Továbbá ugyancsak nagy megtiszteltetés számomra, hogy 2019-től a Wink Kulturális, Művészeti és Sport Egyesület elnökségi tagjaként járulhatok hozzá az egyesület által kitűzött célok megvalósításához, többek között a fiatal tehetségek, fogyatékkal élők és hátrányos helyzetű fiatal tehetségek támogatásához, valamint a magyar–kínai kulturális, művészeti és sportkapcsolatok elmélyítéséhez. Szekszárdi születésű vállalkozóként magától értetődően továbbra is szívügyemként kezelem a kínai–Tolna megyei kapcsolatok elmélyítését. Célom, hogy a fent említett egyesület keretében és a kínai kapcsolataim által tovább népszerűsíthessem Szekszárd és a megye értékeit, többek között a térség kiemelkedő borkultúráját és néptáncművészetét is.