Nőtt az átlagéletkor, a férfiak felzárkóztak

Részletes demog­ráfiai adatokkal folytatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2018. évi mikrocenzus eredményeinek közlését. Az úgynevezett kis népszámlálás célja az volt, hogy az előző, 2011-es és a 2021-es következő „rendes” népszámlálás között ugyanazzal a tematikával frissítsék az adatokat.

A mikrocenzus a lakosság tíz százalékára, négyszáznegyvenezer háztartásra terjedt ki több mint kétezer-egyszáz településen. A kiadvány több témakörben ismerteti az eredményeket. Közlik a lakosság korszerkezetére, nemek szerinti összetételére vonatkozó legfrissebb adatokat, a különböző családi állapotú népességcsoportok jellemzőit, a nők termékenységének aktuális helyzetét, a hazánkban élő külföldi lakosság összetételét és a népesség lakóhely szerinti jellemzőit.

Ami a népesség számát illeti, folytatódott az 1980 óta tartó csökkenés, Közép-Magyarország kivételével minden régió lakóinak száma mérséklődött, a legnagyobb mértékben – ötvenkilencezer fővel – Észak-Magyarországon csökkent a lélekszám. A 2011-es népszámlálás óta tovább növekedett az idős korosztályok aránya. 2018. január 1-jén csaknem huszonhatezerrel kevesebb gyermekkorú és száznegyvenhatezerrel több hatvanöt éves vagy ennél idősebb ember élt az országban, mint öt éve. A tizenöt év alatti korosztály aránya csak kismértékben csökkent, ugyanakkor a tizenöt–harminckilenc éves generáció tagjainak száma több mint háromszázezer fővel mérséklődött. Létszámgyarapodás csak a negyvenéves és ennél idősebb korosztályoknál történt.

Kismértékben ugyan, de csökkent a nőtöbblet: öt esztendő alatt a férfiak száma negyvenegyezerrel, a nőké viszont kilencvenháromezerrel csökkent, ami a nemek közötti halandósági különbségek mérséklődését jelzi. 2018-ban ezer férfira 1046 nő jutott, míg 2011-ben még 1106.

A tizenöt évesnél idősebb népesség negyvennégy százaléka házas, harmincnégy százaléka pedig nőtlen vagy hajadon, az özvegyek és az elváltak aránya tizenegy-tizenegy százalék volt tavaly. A házasságkötések számának növekedése ellenére a házas családi állapotú népesség aránya kismértékben tovább csökkent az elmúlt öt évben. A hajadon nők és a nőtlen férfiak arányának növekedése lassuló ütemben, de folytatódott. A leginkább a harminc–harminckilenc évesek voltak érintettek, de a legidősebbeken kívül minden korcsoportban nőtt a nőtlenek/hajadonok aránya.

A száz nőre jutó gyermekek száma a községekben a legmagasabb: itt száz nő átlagosan százhatvanhat gyermeket vállal. A városokban az átlagos gyermekszám alacsonyabb, a fővárosban pedig csak száztíz gyermek jut száz nőre.

A népesség több mint fele ugyanazon a településen lakik, mint születésekor, további huszonhárom százalék pedig ugyanabban a megyében. A stabilitás a községekben élőket jobban jellemzi, mint a városlakókat. Előbbiek ötvenhat százaléka, a városlakóknak pedig a fele él születése óta ugyanazon a településen.