Gyakran kerülnek hátrányos helyzetbe

Dr. Bali Ildikó, a Tolna Megyei Balassa János Kórház fertőző osztályának főorvosa, gyermekgyógyász és infektológus szakorvos lapunknak elmondta, hogy a krónikus „B” és „C” vírus hepatitis betegség társadalmi megítélése miatt a betegek gyakran hátrányos helyzetbe kerülnek a családban, a munkahelyen és sajnos az egészségügyi ellátórendszerben is. Ennek oka a betegséggel és annak terjedésével kapcsolatos hiányos ismeretek. A hepatitis „A” vírus a tápcsatornán keresztül fertőzött élelmiszerrel vagy vízzel jut a szervezetbe. Tünete enyhe gyomorrontás. Tolna megyében 1987-ben volt utoljára nagyobb járvány, amely Pakson és környékén 60–70 embert érintett. A fertőzés forrása szennyezett ivóvíz volt.

A főorvos elmondta, hogy a hepatitis „B” vírus súlyosabb májgyulladást okozhat, tünetei a gyengeség, fáradékonyság, étványtalanság, kisizületi fájdalom, sárgaság, bőrviszketés. A betegek 1–2 százalékánál akut májelégtelenség alakulhat ki, az ő életüket csak májátültetéssel lehet megmenteni. 4–6 százalékban idült májgyulladástól szenvednek, amiből májzsugorodás, majd májrák alakulhat ki.

A leggyakoribb átviteli mód az intravénás kábítószer használat, a gyakori szexpartner váltás, a homoszexualitás, a tetoválás, a testékszer és az akupunktúra. Családon belül a higiénés rendszabályok lazulása, mint például a közös fogkefe, manikűrolló és borotva használata is elegendő lehet a fertőzés átviteléhez. A hepatitis „B” elleni oltás Magyarországon korhoz kötött, és kötelező 13–14 éves korban. Idült májgyulladás esetén ritka a teljes gyógyulás, a vírusellenes gyógyszert általában élete végéig kell a betegnek szednie, ezzel vírusmentessé tehető, és a máj állapotának további romlása megelőzhető.

A Hepatitis „C” vírust „csöndes gyilkosnak” hívják, 40–60 százalékban krónikus májgyulladást okoz, úgy, hogy a beteg évtizedekig tünet- és panaszmentes. A vírus átvitele azonos a „B” víruséval, de a heteroszexuális fertőződés minimális. Világméretű egészségügyi problémát jelent, a vírust hordozó betegek számát 70 millióra becsülik. Dr. Bali Ildikó emlékeztetett, hogy Magyarországon 50–70 ezer beteg lehet, ebből 30 ezret ismernek, gondoznak, és 20 ezret kezeltek országosan. Jelenleg napi egy tablettával, három hónap alatt a betegek 87–98 százaléka meggyógyul.

A hepatitis „E” vírus 4–5 évente fordul csak elő Európában és hazánkban. Tünetei és lefolyása azonos az „A” vírus hepatitissel. Magyarországon a sertéshús és a vadhús fogyasztása terjesztheti. Akut hepatitis egészséges májú pácienseknél ritka, vírus vizsgálattal derül csak ki, és nyom nélkül gyógyul. A Tolna Megyei Balassa János Kórház fertőző osztályán hetente 1–2 friss esettel találkoznak. Megelőzhető a sertés és vadhús megfelelő elkészítésével.

A hepatitis „D” nem önálló, csak a „B” vírus hordozóknál okoz felülfertőződést és heveny májgyulladást. Magyarországon nem kell számolni vele, leginkább Ázsiából hurcolják be, ahol egyébként a lakosság 30 százaléka „B”vírus hordozó.

Vigyáznak a hátrányos helyzetűekre

A Tolna Megyei Balassa János Kórház Fertőző Osztályán 1984 óta működik a Megyei Májbeteg Gondozó. A háziorvosok és a fekvő-járóbeteg rendelések az egész megyéből hozzájuk utalják a májbetegségre gyanús eseteket. 1999 óta Hepatológiai Centrumként is működnek, és a „B”, „C” vírusos májbetegeket is kezelik. Egy cseppnyi vérből negyed óra alatt kiderül, hogy a páciens „C” vírus hordozó-e. 2005-ben megalapították az „Együtt a Rosszmájúság Ellen” Egyesületet, melynek elnöke Dr. Bali Ildikó. Céljuk a megelőzés, a nehéz élethelyzetbe került betegek segítése, pszichés vezetése. Lehetőséget biztosítanak orvosi, lelki, jogi és társadalmi problémák orvoslására, és arra, hogy a májbetegek szűk körben, előítéletek nélkül beszélhessenek a problémáikról. Az egyesület állandó tagjainak száma 50–60 fő. Évente négy alkalommal találkoznak rendezvényeiken.