Gazdaságok vállalják az állattartást, a háztáji kevesebb

A támogatások ellenére csökkent a haszonállatok száma a megyében. A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint decemberben 455 ezer tyúkot tartottak számon, négy évvel korábban 750 ezret. Az országos mezőnyben ezzel az utolsó helyek egyikén áll a megye. Juhból 41 ezret tartottak nyilván decemberben, négy évvel korábban 52 ezret, ezzel a középmezőnyben vagyunk. Sertésből tavaly 156 ezret számoltak össze, 2014-ben 175 ezer volt a számuk, ez megfelel az országos átlagnak, ahogy a szarvasmarhák száma is. Ebből tavaly 27 ezret tartottak nyilván, négy évvel korábban 31 ezer darabot.

2018-ban a felvásárolt vágómarhák száma országosan 54 ezer volt, az egy évvel korábbihoz képest 3,5 százalékkal csökkent a számuk. A kilogrammonkénti felvásárlási ár pedig megközelítette a 414 forintot, ami egy százalékkal volt magasabb a tavalyinál. Tolna megyében is nőtt azoknak a száma, akik húsmarhákkal foglalkoztak, sokan tértek át a tejelő állományból erre a területre. A múlt év végén a tehéntej felvásárlási alap­ára az országban az egy évvel korábbihoz hasonlóan literenként átlagosan 97 forint volt.

A hízósertések száma emelkedett, míg a malacok és a süldők száma csökkent. A vágósertés kilónkénti felvásárlási átlagára az országban 363 forint volt, tíz százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A tyúkállomány mintegy kétharmadát gazdasági szervezetek, közel egyharmadát egyéni gazdaságok tartották. A gazdasági szervezetek állománya nőtt, míg az egyéni gazdaságoké közel tíz százalékkal csökkent. Tavaly a vágótyúk felvásárlási átlagára kilónként 245 forintba került. Az étkezési tyúktojás darabonként 19 forintos felvásárlási ára (nem bolti ára) alacsonyabb volt mint egy évvel korábban.

Kényelmi okból hagynak fel vele

Húsz évvel ezelőtt falun elképzelhetetlen volt, hogy egy családi ház hátsó udvarában ne legyenek tyúkok vagy egy-egy disznó. A bátaszéki Bánfi Ferenc elmondta, náluk ma is vannak tyúkok az udvarban, melyek fedezik a család tojásigényét, sőt május környékén egy-egy süldőt is szoktak vásárolni, amit aztán felhizlalnak december közepére, 120-140 kilósra, és ebből biztosítja a család a házi sonkát, füstölt kolbászt. Bánfi Ferenc úgy látja, ma már azok a szomszédai is legfeljebb néhány tyúkot nevelgetnek, akik régen sok állatról gondoskodnak. Szerinte ennek elsősorban az az oka, hogy a sertés nevelése nagy kötöttség, hiszen reggel, este etetni kell, tisztítani az ólját, és főleg nyáron, a nagy melegben még büdös is tőle a környék. Így a szomszédok sem nézik jó szemmel az állattartást. A legtöbben ezért fel is hagytak vele, inkább megveszik a húst a boltban. A tyúkokkal is sokan így vannak. A baromfinak kell egy elkerített terület, ahol kapirgálhat, különben összepiszkítja az udvart, kikaparja a virágokat.