2019.08.25. 07:00
Egyre több a hőhullám, ami káros az egészségre
A globális éghajlatváltozás hatással van az általános egészségi állapotra, a megbetegedési és halálozási viszonyokra. Az éghajlati sérülékenység azonban az egyes régiókban nagyon különböző – áll a KSH által publikált legfrissebb Területi Statisztika kiadványban.
Fotó: Makovics Kornél
A tanulmány szerzői leszögezik, hogy hazánkban a hőhullámos napok gyakorisága 2021 és 2050 között az ország egész területén 20-70 százalékkal növekedhet a klímaprognózisok alapján. A hőhullámok bizonyított egészséghatásai hőstressz kialakulásával, a keringési rendszeri megbetegedések gyakoribbá válásával és többlethalálozással járnak együtt. Ezek a hatások mindenkit érintenek, azonban sérülékenyebbek például az 5 év alatti gyermekek, a 60 év feletti idősek, a szabadban dolgozók vagy a krónikus betegségben szenvedők és a hátrányos helyzetűek.
Tolna megyében 1971 óta közel kilencven nappal nőtt a 25 fokos napi középhőmérsékletű vagy annál melegebb napok száma.
Hőhullámok az 1990-es évek eleje óta egyre gyakrabban fordulnak elő hazánkban, ez idő alatt jelentősen (közel harminc százalékkal) növelték a többlethalálozás mértékét.
Az éghajlatváltozással kapcsolatban az alkalmazkodóképesség nagymértékben függ az egyéni elhárítási lehetőségektől, például nyári utazás, légkondicionáló beszerelése, kiköltözés a városból. Ezek jelentősen összefüggnek az adott térség társadalmi-gazdasági fejlettségével és a helyi lakosság életminőségével.
Az ország sérülékeny régiói egyben az ország legfontosabb mezőgazdasági területei is. Tolna megye területei szerencsére mérsékelten sérülékenyek, de Békés megyében vagy Bács-Kiskun megye egyes területein például nagyon erős ez az index.