A lemondás a böjti időszak velejárója

A böjt hagyományosan lemondást jelent. Lehet ez valamilyen szenvedélyünk, megrögzött szokásunk. Például egy dohányos dönthet úgy, hogy naponta egy-két szál cigarettával kevesebbet szív. Vagy aki szereti a csokit, nem, vagy jóval kevesebb édességet fogyaszt ebben az időszakban – mondta Szili Lívia táplálkozástudományi szakember. A bonyhádi kórház egészségfejlesztési irodájának munkatársaként azt is megtudtuk tőle, hogy nagyböjtben a Pór Apát Alapítvánnyal közösen kihívást indítottak. Az első alkalmat hamvazó szerdán tartották, a városi könyvtárban a smoothie-kkal, azaz zöldség és gyümölcs turmixokkal ismertették meg az érdeklődőket.

Szili Lívia szerint nagyböjtben, amikor befelé fordulunk, nem csupán a lelkünket csendesíthetjük el, hiszen ez az időszak alkalmas arra, hogy életünket tudatosabbá tegyük. Ami a testünket érintő változtatást illeti, mivel tipikus probléma a rostdús táplálkozás hiánya, ezen mindenképpen érdemes alakítani. Jellemzően túl sok finomított élelmiszert eszünk, például péksüteményt, fehér lisztből készült kenyeret, egyszerű cukrokat tartalmazó ropogtatni valókat, kekszeket, valamint húst hússal. Ehelyett több zöldségnek, gyümölcsnek, teljes kiőrlésű gabonának kellene a tányérunkra kerülnie. És nem csak búzának, hanem hajdinának, kölesnek. Emellett érdemes a megszokott köretek, a krumpli és a rizs mellett megismerkedni az édesburgonyával, a quinoával és a kuszkusszal, hiszen egészségesebbé, változatosabbá teszik étkezéseinket.

A szakembertől azt is megtudtuk, hogy aki életmódváltásban gondolkodik, kerülje a drasztikus diétákat. Van, hogy kisebb lépésekkel érdemes haladni, és néhány újítást bevezetni. Nem szabad felülni az éppen aktuális trendnek, a divatos fogyókúráknak. Az úgynevezett jojóeffektus tényleg létezik, ha valaki rövid időn belül veszít jelentős súlyt, azzal könnyen megeshet, hogy a kúra után még nagyobb felesleget hízik vissza. Ennek oka, hogy kiéheztette a szervezetét.

Ezeket a kúrákat nem lehet egy életen keresztül tartani, de gyakran rövidebb távon is károsak lehetnek. Hirtelen távozik például a víz a szervezetből, vagy egy-két hét alatt táp­anyaghiány lép fel. Az étkezésben a változatosságra kell törekedni. Havonta maximum két kilogramm az a súly, amit ha lead a páciens, valószínűleg hosszú távon is fenntartható a súlycsökkenés. Azt is érdemes tudatosítani, hogy a különféle csodaszerek általában nem segítenek.

Szili Lívia arról is beszélt, hogy akinek krónikus betegsége van, kerülje a drasztikus léböjtöt, és ha étrendjén változtatna, konzultáljon orvossal, szakemberrel. De óvatosnak kell lennie e tekintetben az időseknek, a kamaszoknak és a várandós kismamáknak is. A gyerekek se böjtöljenek, inkább kis felajánlásokat tegyenek, mondjanak le egy-egy szelet csokiról.

Ha az életmódváltás mellett döntünk, akkor ne csak az étkezésünkön változtassunk, hanem iktassunk be mozgást is az életünkbe. Ennek sem kell feltétlen megerőltető sportnak lennie, törekedjünk ezen a téren is a fokozatosságra.

Jelentősen enyhültek a szabályok

A XI. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak a keresztények. A hús fogyasztása az ókori, középkori ember számára ritka, ünnepi alkalomnak számított, vagyis az erről való lemondás valóban a bánat és az önmegtagadás kifejezőeszköze volt. Mára enyhültek a böjti szabályok, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjt vonatkozik, a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól.

Manapság a vallási felekezetek megengedőek a böjttel kapcsolatban – a heti egyszeri húsmentes nap betartását javasolják -, és a rengeteg negatív hatással járó szigorú böjtöt inkább csak az alternatív gyógyászatban szorgalmazzák. A túlságosan szigorú tisztítókúrákkal, méregtelenítéssel a várt hatás szöges ellentétét érik el az emberek.