2020.07.12. 16:00
A lófejes patakaparó után készültek a patkófogasok
Egy patkolókovács, aki használati és dísztárgyakat is készít a használt, lecserélt lópatkókból. Kajsza Béla a járvány csúcsidőszakában is dolgozott, mert a lovak patája gyakori karbantartást igényel. De néha egy kicsit művészkedett is. Specialitása a lófejes patakaparó továbbfejlesztett változata, a fél patkóból kovácsolt fogas.
Fotó: Wessely Gábor
Használati és dísztárgyakat is készít a tengelici Kajsza Béla lópatkóból. Nem a művészkedés a fő csapásirány az életében, hanem maga a mesterség: patkolókovács. Komolyan, magas szinten űzi ezt a szakmát: a Magyar Patkolókovácsok Egyesületének titkára.
Azok közé tartozik, akik a használt patkókat nem hagyják szanaszét, ott, ahol éppen dolgoznak, hanem összeszedik és újrahasznosítják. Kajszáék tengelici házában a fogastól a vécépapírtartóig minden patkóból készült. Most kutyakerítést hegeszt, az udvar, a kert virágainak megóvása céljából, másfél méteres elemekből, körülbelül harminc méter hosszban. Egy elemhez 24 patkó kell. S van kalaptartónak használható patkófülű nyuszi, és locsolótömlő-tartó patkóállvány is. A kedvence a fél patkóból készített lófej, ami fogaskampóban végződik. A sörény, a pofa kidolgozásán sokat agyalt, de most már olyan rutinra tett szert, hogy felhevítés után, pár perces megmunkálással megszületik a mű. A legelső példány egy munkaeszköz volt, egy lófejes patakaparó. Fogasokat ez alapján kezdett gyártani. Bár a gyártás szó neki nem szimpatikus. Hangsúlyozza, hogy minden darab egyedi, a tömegtermelés távol áll tőle.
A járvány csúcsidőszakában kicsit jobban ráért a patkós tárgyalkotásra. Nagyon nem unatkozott, mert a lovak patája, a szaru, ugyanúgy nő, mint az ember körme. Gyakori karbantartást igényel, nincs tekintettel a karanténra.
Természetesen magát a patkót is el tudja készíteni Kajsza Béla, de azt mondja, hogy nem éri meg a vesződség, mert nagy tételben viszonylag olcsón beszerezhető. A világ patkókészletének ötven százalékát Hollandiában gyártják. A magyar piacra is onnan kerül.
A hazai lóállomány 75 ezer körüli, regisztrált patkolókovács pedig hetven van. Jó néhányan végzik ezt a tevékenységet úgy, hogy nem csatlakoztak a szakmai egyesülethez, de az egy főre jutó munka mindenképpen tetemes. Kajsza Béla, Mórágytól Aggtelekig mindenfelé jár patkolni.
Közélet és zene
A patkolókovács-vizsgát 2002-ben tette le Kajsza Béla, és 2008-tól él ebből a mesterségből. Sok helyre hívják országszerte. Nyilvántartást nem vezet, de becslése szerint körülbelül négyszáz patást patkol meg évente. A közéletben is jelen van: Tengelic alpolgármestere. És zenél is, trombitál, az apjával és két testvérével alapított Kajsza Rézfúvós Kvartettben. Művészetközeli ember, nemcsak zenei érdeklődését tekintve, hanem úgy is, mint patkós tárgyak alkotója. A kiszuperált lópatkókból különböző használati és dísztárgyakat hoz létre. Tengelicen él, egy lánya van.