Nyaralni itthon is lehet, olcsóbb és biztonságos

Idén nem is annyira a pénz határozza meg azt, hogy ki, hová, meddig megy nyaralni, hanem az, hogy az adott ország, város, környék, mennyire biztonságos a járvány szempontjából. Sokan mondták le a már előre megtervezett útjukat amiatt, hogy nem voltak biztosak abban, mire hazafelé jönnének, nem kellene-e karanténba vonulniuk két hétre. Ez ugyanis anyagilag mindenképpen nagy kiesést jelentene az adott családnak.

Dr. Gabi Géza szekszárdi agrármérnök tizennyolc napos szabadságát tervezi a héten, négytagú családjával együtt. Mint mondta, először Horvátország volt az úti cél, tizenkét napra már megvolt a helyük is. Szeretnek szörfözni, és mindig ugyanoda utaznak a családdal. A járvánnyal kapcsolatos híreket hallgatva mégis úgy döntöttek, nem utaznak külföldre.

Pár nappal ezelőtt próbáltak meg szállást találni maguknak a Balaton-parton, Zamárdi környékén, de sem szállodákban, se a kempingben nincs már hely. Ez utóbbit nem is nagyon bánják, hiszen a kempingben közös a zuhanyzó, a mosdó a hazai és a külföldi vendégekkel, hamar össze lehet szedni a betegséget, főleg ilyen helyzetben. Végül úgy döntöttek, inkább maradnak itthon, egy-egy napra utaznak majd el Bajára, Fadd-Domboriba, ahol szintén lehet szörfözni.

Dr. Gabi Géza elmondta, hogy a Balaton-átúszáson voltak pár hete, és elképesztő volt ott a tömeg. A lángososnál, italosnál „egymás hátában” álltak az emberek, leülni csak akkor lehetett, ha valaki felállt az asztaltól, ahol otthagyta a poharát, evőeszközeit. Akik leültek a helyükre, kénytelenek voltak kidobálni a hátrahagyott szemetet. Elkerülhetetlen ilyen helyzetben, hogy egy koronavírusos ne fertőzze meg a többieket.

Heberling Heléna szálkai pedikűrös a családjával idén Görögországba készült, már le is volt foglalva a helyük. Végül lemondták. Attól tartottak, mire jönnének haza előfordulhat, hogy kéthetes karanténba kellene menniük, ami anyagilag nagy kiesést jelentene a családnak. Ráadásul csak negatív Covid-teszttel léphetnének be Görögországba. Úgy döntöttek, idén nem nyaralnak. Egy-egy napra elmennek majd Siklósra, Mórahalomra fürdeni, illetve a szekszárdi strandra.

– Végül is március végétől május elejéig kényszerszabadságon voltam, mondta Heléna, ki tudja, mit hoz az ősz. Előfordulhat, hogy megint be kell zárni az üzletet, ami egy vállalkozónak anyagilag nagy kiesést jelent, hiszen a bérleti díjat akkor is fizetni kell.

Eckert Rita Kisdorogon élő mezőgazdasági őstermelő, gyümölcstermesztéssel foglalkozik. Így augusztus elejétől van idejük két hét pihenésre, amit egy átlagos évben belföldi túrákra szoktak kihasználni. Az idei év azonban nem átlagos, nagy öröm érte ugyanis a családot, a nagyobbik lányánál kisbaba született két hónapja. Bertalan a kicsi neve. A lánya és családja Érden élnek, hamarosan azonban utaznak Kisdorogra. Rita unokázni fog idén nyáron.

Kempingezni a legolcsóbb

A rendszerváltás előtt a 80-as években hazánkban meglehetősen tévesen a csóróság szinonimájának tekintették a kempinges nyaralást. És ez a makacs berögződés sokáig tartotta is magát. Pedig erről szó sincs, a kempingezés sokkal inkább a természetközeliség szimbóluma, nem a komfort hiányáé. Egyre többen fedezik fel ismét, hiszen olcsóbb, mint a szálloda. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba regisztrált 266 kemping közül számos vízparti fekvésű, illetve gyógyfürdő vagy strand szomszédságában található. A vidéki szálláshelyekre összesen mintegy 470 ezer vendég érkezett idén, júliusban, akik 1,2 millió vendégéjszakát töltöttek el. Vidéken is a belföldi forgalom volt erőteljes, a vendégek kilencven százaléka hazai volt. Az összes vendégéjszakaszám 43 százalékát szállodák, 7 százalékát a kempingek adták.

Borítókép: Sátorozók a szálkai kempingben