Környezetvédelem: A holnapra gondolva kell cselekednünk ma!

– Már akkor környezetvédelemmel foglalkozott, amikor ez még nem volt divat. Miért indult el ezen az ösvényen?

– Mezőgazdasági közegben nőttem fel – mondja Baka György környezetvédelmi szakmérnök, a Zöldtárs Alapítvány elnöke. – Az előhegyi részen gyerekeskedtem Szekszárdon, szőlőültetvények között. Már 14 évesen szőlőt telepítettem, és természetes volt, hogy ha csinálunk valamit, ha hozzányúlunk ahhoz, ami most van, akkor gondolkozzunk előre tíz-húsz évre, hogy mi lesz annak a következménye, a hozadéka. A környezetvédelem is erről szól.

– De a mezőgazdaság még nem környezetvédelem. Hogyan történt a váltás?

– Gödöllőn szereztem diplomát, és agrokémikusként kezdtem dolgozni Szekszárdon, a Tolna Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson. Ekkor már foglalkoztatott a környezetvédelem. A rendszerváltás után függetlenítettem magam. Nem nagyon volt olyan főnököm, akire fel tudtam volna nézni, viszont voltak elképzeléseim, ötleteim, és nagyjából kirajzolódott előttem a saját utam. Ezen járok máig. Vállalkozóként és civil környezetvédőként egyaránt.

– Sikeresnek érzi magát?

– Igen is, meg nem is. Vannak eredmények, de nem arányosak a befektetett munkával. Rengeteg programot szerveztem, a Zöldtárs Alapítvány sok előadást tart, sok embert megmozgató akciókat hirdet. A szekszárdi önkormányzattal 2009-ben kötöttünk egy szerződést, amikor a város klímabarát településsé vált, s azóta a mi alapítványunk koordinálja a helyi klímabarát programokat: a löszszurdik-túrákat, az autómentes bringanapokat és a klímabarát konferenciákat. Az idei konferenciát a vírusveszély miatt tavasszal elhalasztottuk októberre, de most sem tarthatjuk meg, mert itt a járvány második hulláma. Összességében elég sokat teszünk azért, hogy az üzeneteink eljussanak az emberekhez, például az életmód tekintetében, a gyaloglás, a biciklizés preferálása az autózással szemben.

– Megbecsülik a munkáját?

– Anyagilag rendben vagyok. Körülbelül harminc cég környezetvédelmi dolgait rendezem, és megkeresem azt a pénzt, ami nekem és a családomnak elég. Extra igényeim nincsenek, úgyhogy e téren több megbecsülésre nincs szükségem. Más kérdés a civil szervezetek megbecsültsége. Ott elég soványak a lehetőségek. Nyeretlen pályázatok sokasága van mögöttünk a megalakulásunk, 2004 óta. Pedig bizonyítottuk már néhányszor, hogy jó célra fordítódik a hozzánk kerülő támogatás. Volt olyan projektünk, amikor Tolna megye több mint negyven településén helyeztünk ki komposztládákat. Plusz tíz aprítógépet. Nyugodtan mondhatom, hogy aközött a körülbelül hatvan település között, amelyek a klímabarát szövetséghez tartoznak, Szekszárd dobogós helyen áll.

– Mi az, amin változtatna, ha megtehetné?

– A sok negatív tapasztalat azt mondatja velem, hogy a környezettudatos gondolkodásra nevelés borzasztó nehéz dolog. Változtatni kellene a hozzáálláson persze, de nyögvenyelősen megy. Az illegális szemétlerakás ellen is küzdünk már másfél évtizede, hulladék kommandós akciókat szerveztünk, csakhogy haladás alig tapasztalható. Az emberek agykapacitását 90-95 százalékban a fogyasztás köti le, és csak kevesen, s csak keveset gondolnak arra, hogy el kéne jutni az energiatakarékos háztartásig, a szemétmentes életvitelig, a motorizációmentes közlekedésig. Felelősek vagyunk önmagunkért, a családunkért, a városunkért, az országunkért, de globális felelősségünk is van: a bolygóért! Miközben sokan még azt se fogják fel, hogy nekik a gyerekeikkel foglalkozni kéne.

A falusi könyvtárakban is tart előadásokat

Baka György 1958-ban született Szekszárdon. A Garay-gimnáziumban érettségizett 1976-ban, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát, 1982-ben. Környezetvédelmi szakmérnökként 1987-ben végzett, emellett környezetvédelmi és éghajlatvédelmi szakértő, szaktanácsadó, valamint környezetvédelemmel foglalkozó vállalkozó, közel harminc éve. A civil szférában is mozog. A Zöldtárs Alapítvány elnöke 2004-től. Hat éve az Országos Klímabarát Települések Szövetségének felügyelőbizottsági elnöke. Házas, két gyereke, két unokája van. Baka György környezetvédői munkája az ismeretterjesztésre is kiterjed. Nagy klímakonferenciák szervezője, és kistelepüléseken is tart előadásokat, falusi könyvtárakban, a megyei könyvtárral együttműködve. A közelmúltban Ozorán, Felsőnyéken és Kalaznón volt ilyen rendezvény.