portré

2020.10.24. 20:00

Mindenki Parrag Katiként ismeri az anyakönyvvezetőt

Hirling Ádám-díjjal tüntették ki Parrag Ferencnét, – akit mindenki csak Parrag Katinak ismer – a szekszárdi Polgármesteri Hivatal anyakönyvi ügyekkel foglalkozó osztályának vezetőjét Szekszárd Város Napján.

Brunner Mónika

2020.10.16 Szekszárd Parrag Katalin szekszárdi anakönyvvezető portré. Fotó:Makovics Kornél

Fotó: Makovics Kornél

Parrag Ferencné, született Csonka Katalin a feladatait harminckilenc éve látja el tartósan magas színvonalon, eredményességgel. Feladatai során jelentős érdemeket szerzett, életpályája alapján példaképül állítható. Szakmai tudását kamatoztatva rendszeresen oktat anyakönyvi szakvizsgákon.

Bemutatkozó írásában így emlékszik vissza a kezdetekre: 1981. augusztus elseje volt, amikor átlépte a Városháza küszöbét. A véletlennek köszönhette a munkahelyét, mivel pedagógusként akkor nem tudott a városban elhelyezkedni. Először szabálysértési ügyekkel foglalkozott, majd az ügyfélszolgálati irodára került.

Mindig is szeretett az emberekkel foglalkozni, akkor érezte jól magát, ha mások gondján és baján segíteni tudott, és ez örömmel töltötte el. Segítőkészsége mindig páratlan volt, melyhez nagy tudás és emberség, empátia is párosult.

Később két gyermeknek adott életet és közben szakmai tudását is fejlesztette. Anyakönyvi szakvizsgát szerzett, és a gyesről visszatérve már az igazgatási osztályon, mint hatósági ügyintéző dolgozott. Később közigazgatási területen pedig egyetemi mesterszakos képesítést szerzett a Pécsi Jogtudományi Egyetemen.

Évtizedekig foglalkozott a birtokvitás ügyekkel, állattartással, honvédelmi-, anyakönyvi-, állampolgársági ügyekkel, bírósági ülnökök választásával, címnyilvántartással. Háromszor vett részt az országos népszámlálás lebonyolításában, annak Szekszárdon történő megszervezésében, a KSH mindig elégedett volt a munkájával, ragaszkodtak hozzá. 1989 óta harminc éven keresztül oszlopos tagja volt a választási irodának. 1993 óta nevéhez kapcsolódik az állampolgársági eljárás. Néhány éve nevezték ki anyakönyvi osztályvezetőnek, előtte nem vállalt vezetői megbízatást.

– 1895. október elseje óta állami anyakönyvezés van, születési, házassági és halotti. 2004 óta azonban minden adatot elektronikusan kell rögzítenünk. Százhúsz év anyagáról van szó, üres adatbázissal indultunk. Minden nap emelgetjük a vaskos, több tíz kilós, dokumentációkat tartalmazó hatalmas könyveket, ezért minden anyakönyvvezetőnek fáj a válla, a dereka, a nyaka. Ez a hivatás így mostanra már komoly fizikai munkát is jelent. Sajnos a régi dokumentációs papírokról még baktériumos fertőzést is kaptam, ezért az idén nem dolgoztam több héten át – mondta Parrag Ferencné.

Az adatok elektronikus rendszerébe történő felvezetésénél sorra derülnek ki hibák. Például tíz haláleset anyakönyvezése közül nyolcnál nem egyeznek az elhunytak nevei. A Szűcs család névvel rendelkező gyakran Szücs, rövid ü-vel, mert az apai nagyapát anno így anyakönyvezték. Ilyen esetben 1895-ig keresik vissza az egyén rokonságát, és mindegyiküket értesítik: neveiket meg kell változatni hivatalos okmányaikban. Ezt nem könnyen fogadják el az emberek. Ráadásul amikor véget ér a hosszú és lelkileg is fájdalmas procedúra, mindenki kérvényezi, hogy újra a megszokott nevét használhassa.

Parragh Ferencné anyakönyvvezetői munkája számos nehézséget, de örömet is ad. Számára két meghatározó esemény volt szakmai pályája során. Az egyik, amikor Sas Erzsébet anyakönyvvezetőt kellett esketnie. Tőle tanulta a szakmát, az esküvője alatt remegett keze-lába, olyan érzés volt mestere előtt állnia, mintha hóhérként akasztanák. A másik eset egy tragédiához kapcsolódik: néhány évvel ezelőtt január másodikán egy haldokló fiatalembert esketett össze a párjával a kórházban, akiről a két ünnep között derült ki, hogy halálos csontdaganata van. Az esküvő alatt a könnyeivel küzdött, ráadásul ismerte a fiatalembert, aki biztatta, erőt adott a számára, mosolygott rá, és átsegítette a holtponton. Azután akárhányszor ment a kórház felé, csak rá gondolt. A fiatalember az esküvője után még négy hónapot élt.

Elmondta, még sosem találkozott annyi síró menyasszonnyal, mint az idén. Miután a koronavírus miatt elmaradtak esküvők, sok leendő házaspár bukott anyagilag, és érzelmileg.

Aki álomesküvőről álmodott, az átszervezte az esküvő időpontját, de akinek fontos volt a házassági anyakönyvi kivonat, azok a vírushelyzet idején is akadálytalanul házasságot tudtak kötni a Városháza házasságkötő termében. Ilyen okok voltak a terhesség, a betegség, a hitelfelvétel.

Azonos neműek 2009 óta létesíthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot, ami eljárásilag ugyanolyan, mint a házasságkötés. Számukra nincs kötelező harmincegy nap várakozási határidő, már a bejelentés utáni napon is létrejöhet a hivatalos élettársi kapcsolat. A szertartáson csókot válthatnak, amit nem tehetnek: nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak örökbe gyereket. Az évente háromszáz házasságkötésből egy-kettő bejegyzett élettársi kapcsolat.

– Az anyakönyvi munkának a látványos része a házasságkötés, szombatról szombatra helyt kell állni. Minden egyes esküvőre készülni, mert minden pár más és más.

Az anyakönyvi munka része a haláleset, születés anyakönyvezése. Apai elismerések, családi jogállások rendezése, névváltozások, okiratok kiállítása, hazai anyakönyvezések, hagyatéki ügyek. Igen sokrétű munkát végzünk. Nagyon szép munkaterület, amit ma kevésbé becsülnek meg – tette hozzá.

Kis esküvők

Az utóbbi tíz évben Szekszárdon egyre több a kis esküvő, a nagy létszámú házasságkötések pedig puccosak, elegánsak, drágák. A csoknak köszönhetően megemelkedett a párok egybekelési szándékának száma: míg előtte átlagosan kétszáz, mostanra már háromszáz esküvőre kerül sor évente. A városházán nagyon szép díszterem és házasságkötő terem várja a házasulókat és a vendégeiket. Sokan választják a két tanú jelenlétében, szertartás nélküli, térítésmentes házasságkötést. Ezeknél gyakori, hogy másnap a párok valamilyen különlegesen szép helyen, például kastélyban fogadnak egymásnak örök hűséget, szertartásvezető segítségével. Parrag Ferencné szerint akkor van probléma, ha a szertartásvezető felveszi a nemzeti színű címeres szalagot, majd ugyanazt csinálja végig, mint ők: azaz megállapítja a házasság tényét, elhiteti a vendégekkel, hogy ő anyakönyvvezető. Ez a két dolog ugyanis a számukra nem megengedett, ám a joghézagokat a szertartásvezetők kihasználják. Az anyakönyvvezetői szakma megítélésének jelentős mértékű problémákat okoznak.

Borítókép: Parragh Ferencné anyakönyvvezető ad össze egy fiatal párt

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában