Orgonaművész és kutató: kitölti az életét, betölti a lelkét

– Hányan lehetnek az országban, akik ilyen szinten értenek az orgonákhoz, mint ön?

– Csak néhányan vagyunk – mondta Hajdók Judit orgonaművész, orgonaszakértő. –Nagy tapasztalat és elhivatottság kell hozzá.

– A szekszárdinak minden porcikáját felújítják? Milyen részekből áll egy orgona?

– A nagyobb szerkezeti egységek minden orgona esetében: a sípmű, a játszóasztal, a fúvók, a szélládák (ezen állnak a sípok, ebben vannak a szelepek) és a traktúra, ami a billentyűk és a szelepek közötti működést biztosítja. A szekszárdi, Urunk Mennybemenetele plébániatemplom orgonájának teljes helyreállítására sor kerül. Minden elemét elszállította a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra. Nem kis munka vár rájuk, sípból például 1300 van, a legnagyobb ötméteres. Az üres orgonaház marad a helyszínen májusig. Előreláthatólag akkor érkezik vissza a hangszer.

– Milyen régi ez az orgona? Ismert a készítője?

– Az orgonaszerkezetet 130 éve készítette Angster József, aki a magyarországi orgonaépítészet legjelentősebb mestere volt. Ám a szépen márványozott késő barokk orgonaház, ami három szekrényből áll, ennél régebbi, több mint kétszáz esztendős. Angsterék pécsi cége az első orgonát az ottani zsinagógába készítette, aztán, összesen 1300-at a monarchia területén.

– Hány működhet máig az Angster-orgonák közül?

– Talán kétharmaduk. Bár a városi templomokban állók többségét már átépítették. Eredeti Angster-orgonákat inkább a falvakban találunk. A szekszárdihoz is hozzányúltak az idők során, kisebb változtatásokat végrehajtva. A mostani restaurálás után újra az eredeti hangzás fog érvényesülni.

– Miért érdemes megmenteni a régi orgonákat, miért nem cserélik ki őket olcsóbb, könnyebb, kisebb, többet tudó, elektromos hangszerekre?

– A sípos orgonákat minden esetben az adott térbe tervezik hangzási és játéktechnikai szempontok figyelembevételével. Majd kézműves módon elkészítik hosszú hónapok alatt. Ez az igényesség nincs meg a digitális hangszereknél. Azok hangja mesterségesen keltett. A digitális orgona műhangja nemcsak a vájt fülűek számára zavaró. Ahogy egy templomba nem illik művirágot tenni, úgy a műhang sem odaillő dolog. És mennyi egy digitális hangszer élettartama? Legalább hatszor-nyolcszor kell cserélni 130 év alatt.

– Ön művész is, szakértő is. Hány orgonával volt már dolga?

– Mire elvégezzük a Zeneakadémiát, bizonyos mértékig kell értenünk az orgonához, hiszen bármelyik idegen hangszeren ki kell ismernünk magunkat. Igazán komolyan húsz éve foglalkozom az orgonaépítészettel és orgonakutatással. Akkor lettem a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal orgona szakreferense. Körülbelül kétezer orgonát vizsgáltam meg az országban. Szekszárdon, tíz éve, mind a négy templom orgonájának állapotát felmértem: a belvárosi és újvárosi katolikusét, az evangélikus és a református templombélit.

– Miért viseli a szívén ezeknek az öreg hangszereknek a sorsát? Mikor, mi érintette meg, hogyan kezdődött az orgonásdi?

– Tizenöt éves koromban láttam először közelről orgonát, amikor édesanyám beíratott a kántorképzőbe. Azóta vonz ez a hangszer. Ez a munkám, a hobbim. A felnőtt életem első húsz évét művészként éltem, az orgona transzcendentális világában. Csodálatos műveket játszottam csodálatos hangszereken. Leginkább külföldön. Napi hat-nyolc órát gyakoroltam. Most a magyarországi orgonaépítők hangszereit kutatom napi hat-nyolc órában. Ugyanúgy kitölti az életem, és betölti a lelkem. És a publikációimmal emléket állítok a régi orgonaépítőknek

Tolna megyébe nyolcvanegy Angster-orgona került

Az Angster család tagjai nyolcvan éven keresztül a gyár 1949-es államosításáig látták el orgonákkal a monarchiát. Az apa munkáját a fiai, majd az unokái folytatták. Összesen mintegy 1300 hangszert építettek. Tolna megyébe 81 került: evangélikusokhoz 16, reformátusokhoz 15, egy a szekszárdi zsinagógába (a mai Művészetek Házába), a többi a katolikus templomokba. Néhány Angster-orgona már megsemmisült, például a dunaföldvári evangélikus templomé, amelyet az oroszok tüzeltek el a II. világháborúban.

A Tolnában található jelentősebb Angster-hangszerek a reformátusoknál: Nagyszékely, Dombóvár, Szekszárd, Alsónyék. Evangélikusoknál: Bonyhád, Sárszentlőrinc. Katolikusoknál: Dunaföldvár, Bátaszék, Paks, Szekszárd, Döbrököz, Újdombóvár, Tolna, Hőgyész. Egy 1875-ös Angster-orgona áll Bátán is a Szent Vér kegytemplomban, amely a pécsi evangélikus templomból került oda.

Borítókép: Hajdók Judit is jelen volt a szekszárdi, Urunk Mennybemenetele plébániatemplom orgonájának elszállításakor