Pacsker- és tutyikérdés került terítékre a portálon

Régi idők jellegzetes német lábbelije váltott ki figyelemre méltó hozzászólás-sorozatot a legnagyobb közösségi portálon. Bevezetésként Köhlerné Koch Ilona közölte, hogy Bonyhád is küld pacskereket a fővárosban hamarosan megnyíló Országos Népművészeti Kiállításra. A Bonyhádi Német Önkormányzat elnöke hozzátette, hogy a Hagyományok Háza idei seregszemléjén az elmúlt hat év kézműves termése lesz látható.

A színes fotóval ellátott hírhez az első észrevételt az Érden élő, ám értényi születésű Paulené Piroska Ildikó fűzte. – Ezek a tutyik csodásak! Valószínűleg nem gondolta volna, hogy elismerő megjegyzése valóságos kommentárlavinát vált ki. A bajai Huber Éva, a Bácska Német Kulturális Egyesület elnökhelyettese kisvártatva így pontosított: – A pacsker és a tutyi két különböző dolog, ezek itt pacskerek és nem tutyik. Paulené Piroska Ildikó viszontválaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a tutyik pont így néznek ki, és édesanyja is hordta Tamásiban. Huber Éva lehetségesnek tartotta, hogy van olyan tájegység ahol átvették ezt kifejezést a magyaroktól, de a tutyi szó eredetileg nem ilyen lábbelit jelent. Ugyanis a tutyi szó jelentése: meleg posztópapucs.

Az eszmecserébe Szauer Ágnes is bekapcsolódott. A németkéri gyökerekkel rendelkező pedagógus, a Magyarországi Németségért Arany Dísztű egyik idei kitüntetettje ezt a tájékoztatást adta: – Nálunk is tutyi! A pacskert később – az én időmben legalábbis – a szandálra mondták. Mivel a háború előtt nem hordtak szandált, csak papucsot, egyértelmű a szóhasználat. Ament Éva Diósberényben született, ott sajátította el a helyi sváb tájszólást. – Bonyhádtól 20 kilométerre ez tutyi! – osztott meg egy újabb adalékot a Tárnokon élő, elismert népi iparművész. – A pacsker elnevezést mi sosem használtuk! Ki is nézték volna a faluból, ha pacskernak hívjuk!

Az álláspontokat Köhlerné Koch Ilona így hozta szinkronba: – Igen tudom, hogy nálatok is tutyi. De Baranyában, Bács-Kiskun és Somogy megyében, valamint Tolna megye déli és keleti részén pacsker. Vannak olyan települések, ahol csak tutyit mondanak, de olyanok is, ahol mindkettőt.

Hasznos és szép

– Magyaregregyen a magyarok is pacskerban jártak, és abban bújtak be a klumpába is, ha kimentek a sáros udvarra – tette közzé észrevételét Kovácsné Deák Irén.

– Volt hétköznapi pacsker hímzés nélkül, és ünnepi hímzéssel. A Völgységi Tájszótár szerint a pacsker, tutyi, csoszli egymás rokonértelmű megnevezései, de mindegyik a gyapjúfonálból kötött, talpán vászonnal megerősített, esetleg hímzett lábbelit jelenti.

Mondandóját a Bonyhádon tanító pedagógus egy kétségkívül egyetértésre találó gondolattal zárta. – Mindegy, minek nevezzük, fő az, hogy hasznos és szép!