Tolna lett a „legmagányosabb megye”

Romlott a helyzet, a magyar szinglik még magányosabbak, a harmincas korosztály sínylette meg leginkább a 2021-es Covid-helyzetet – szerepel egy új kutatásban, amelyet az egyik legnagyobb társkereső oldal készített. A kérdőíves felmérésből, a közel kétezer-kétszáz beérkezett válaszból kiderült: a társkeresők aktuális boldogsági indexe a 2020-as évhez képest négy százalékot zuhant. 2021-ben közel tíz százalékkal többen érezték úgy: nincs kivel beszélniük. A „legmagányosabb megye” cseppet sem megtisztelő címet a mi megyénk nyerte el, az itt élő kérdőívet kitöltő egyedülállók több mint kétharmada érzi magát magányosnak.

Mármarosi Melinda megyei társkereső-irodavezető, párkapcsolati szakértő lapunknak elmondta, hogy mivel Tolna kis megye, némi túlzással szinte mindenki ismeri egymást, és emiatt az emberek nehezebben vállalják fel, hogy társat keresnek. De ebben segíthet például az is, hogy a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtárnak köszönhetően bárkinek van lehetősége irodalmi társkereső klub­eseményeken részt venni térítésmentesen. 

Mármarosi Melinda hozzátette: az elmúlt időszak tapasztalatai között szerepel, hogy már a harminc év alatti fiatalabb férfi korosztály is az irodájukhoz fordult, hogy társat találjon. A Tolna megyei férfiak a nőkben az őszinteséget, hűséget, az elfogadást keresik. A Tolna megyei nők számára azonban nagyobbak az elvárások: ők a „királyfit” keresik. Vannak, akik leendő társaikon múltbéli kapcsolataikat próbálják levezetni, vagy éttermekbe, szórakozni vágynak, s ehhez kell nekik új partner.

– A Tolna megyei nőknek meg kell tanulniuk elfogadóbbnak lenniük, elkerülni, hogy a leendő társuk iskolai végzettségét, egzisztenciáját kifogásolják, hiszen két ember közös útja a szereteten alapul igazán – tette hozzá Mármarosi Melinda. 

Az országos felmérés kitért arra is: minden második egyedülálló nem érzi magát boldogtalannak attól, hogy magányosan éli az életét. – Tolna megyében a nők azok, akik természetükből adódóan boldogabbak, hiszen előbb felvállalják a problémákat, és könnyebben mernek segítséget kérni. A férfiaknak leginkább a neveltetésük okozhatja, hogy nehezebben nyílnak meg, és befelé fordulás helyett nyíltan vállalják, hogy magányosak és társat keresnek – tette hozzá a szakértő.

Hazánkban a férfiaknak megterhelőbb az egyedüllét, ha nincs kivel beszélniük, főleg a harminc év alatti korosztály kétharmadát feszélyezi ez a helyzet. Bár az egyedüllétet tízből hat társkereső többnyire jól viseli, legalább ennyiüknek hiányzik a társasági élet, főleg a harminc–negyven év közötti korosztálynak. Továbbra is a harminc alatti férfiak tűnnek a legsérülékenyebbnek kötődés szempontjából. Ők azok, akik a legkevésbé érzik közel magukat valakihez. Közülük főként az általános iskolát végzettek érzik úgy, hogy a társas kapcsolataik felszínesek – emiatt különösen ki vannak éhezve a társaságra.

A járvány erősítette a kapcsolatokatA Randivonal felmérése kitért arra, hogy a pandémia ideje alatti elszigeteltség erősítette a kapcsolatokat, a felmérés válaszadói közel hetven százalékának van kihez fordulnia, akár örömről, akár bánatról legyen szó. Egyedül a kisebb településeken élőknél alacsonyabb ez az arány. A kapcsolattartás kevésbé sérült, és a társkeresőknek csupán negyedét zavarja, hogy visszahúzódó személyisége miatt nem tud annyi kapcsolatot építeni, barátságot kötni, mint szeretne. Az egyedülállók döntő többsége nem érzi úgy, hogy a környezete, meglévő társas kapcsolatai törést szenvednének, és kimaradna valamiből. Kijelentették, minél idősebb valaki, annál könnyebben békél meg a magánnyal, és látszólag jobban megtalálja a módját, hogy az egyedüllétet elégedetten, boldogsággal élje meg.