A hormongyilkos félelem árt az egészségünknek

Antal Valéria természetgyógyász, fitoterapeuta tartott nemrégiben érdekes előadást a hormonok szerepéről. Arról beszélt a Babits Mihály Kulturális Központban, milyen szerepe van életünkben a szervezet testi-lelki egészségét jelentős mértékben befolyásoló hormonoknak. A referátum erénye volt, hogy az elvont tudományos ismeretek halmazát a laikusok számára is érthetően adta tovább, s tanácsokkal segítette a nagyszámú hallgatóságot, hogy miként tehetik jobbá életüket.

Szervezetünk, az emberi test – mondta – úgy működik, mint egy hatalmas, jól szervezett nagyüzem. Minden résznek megvan szerepe, feladata, s ezek irányításában vesznek részt a hormonok, egy vezeték nélküli kommunikációs rendszert alkotva, amely a „vezetékes” idegrendszer mellett utasítja, ellenőrzi is, szervezetünk egyes részeinek működését.

Hogylétünket alakítják a külső körülmények, az időjárás és egyéb fizikai tényezők, hormonrendszerünket viszont nem ilyen tényezők befolyásolják, hanem az érzékelésünk. Ezt legjobban pozitív érzelmekkel tudjuk ápolni, ha boldogok vagyunk, kiegyensúlyozottak, akkor kitűnően működik. Viszont negatívan hat rá a stressz, mert annak kezelő központja a mellékvese, és annak stressz hatására csökken a hormontermelése.  

Antal Valéria előadásának címe, a hormonok harca pedig arra utal, hogy a szervezet bonyolult mechanizmusai ezt is kompenzálják. Ha valamelyik hormon termelődése változik, a szervezet igyekszik azt kiegyenlíteni. Említette, hogy például, mikor a gyerekek tejfogai lecserélődnek csont-fogakra, vagy mikor a nők klimax-korba érnek, jelentős változás történik hormon-háztartásukban. Egyes hormonok termelése csökken, leáll, s ezt másikak egyensúlyozzák. Ez érzelmi változásokat okoz, s tart addig, míg az egyensúly ismét helyreáll. 

Elmondta, a szervezetünket irányító hormon-háztartást mi is alakíthatjuk. A stresszmentes, pozitív gondolkodás kedvezően hat rá, viszont ellenkező hatású a tévék, számítógép monitorainak kékes fénye, de a legfontosabb jó dolog a hormonjaink szempontjából is a szeretet. Nem lehet sem gyógyszerekkel, sem fitoterápiás módszerekkel olyan kedvezően befolyásolni hormonháztartásunk működését, mint saját belső lelki egyensúlyunk karbantartásával. 

Persze, erről nem mindig magunk tehetünk. Befolyásolja azt világunk, sok egyéb közt a szomszédban zajló háború, vagy a járványveszély, meg a legnagyobb hormongyilkos stressz-faktor, a félelem. Ezért le kell dobni vállunkról az összes olyan stressz-faktort, amin úgysem tudunk változtatni. De hatásos lehet, ha mérgünket, ijedtségünket, félelmünket mintegy kifújjuk magunkból, akár egy cifra felszisszenéssel, hangos szóval. 

Így tesznek a déli népek is, ők vidámabbak, hangosabbak, temperamentumosabbak, s kevésbé gyötri őket a stressz.  De ugyanennyire fontos, vagy még fontosabb, kialakítani – így mondta – a családon belüli szeretet-gombóc egységünket, azt a bizalom-kört, amiben jól érezzük magunkat.