Félelmetes apróságok

Ilyen mértékű fejlődésnek köszönhetően ugyanis már szinte mindenhol, mindenről készült kép, legyen szó egy meredek hegy tetejéről lőtt panorámáról az Északi Sarkon elszabadult jégtömbön utazó jegesmedvéig. 

Az átlagos képhez persze nem kell túl nagy rákészülés: egy-két mozdulat és már meg is vagyunk. Az igazán megszállottak azonban képesek órákat várni a megfelelő fényviszonyra, ha kell esőben, derékig állva egy tóban vagy éppen órákig rendezgetve a tárgyakat, állítgatva a fényeket a leendő képhez, hogy teljesen olyan legyen a végeredmény, mint amilyet megálmodtak.  Mindig elismeréssel nézem az ilyen képeket, ezek nem pusztán esztétikailag emelkednek ki az átlagból, hanem bele kell látni azt a rengeteg munkát, amellyel idáig jutott a fotós. 

Kevés meglepő, megdöbbentő képpel találkozik ma már az ember, a közelmúlt egyik ilyen wow-élménye volt számomra, hogy megismertem egy litván természetfotós, Eugenijus Kavaliauskas munkáit, aki egy hangya arcáról készült szuperközeli fotójával robbant be a köztudatba. A mikrofotózással foglalkozó fotós az elmúlt években számos rovar portréját örökítette meg, köztük a szúnyogét, a darázsét és a poloskáét. Nem lehetett kis munka mire tűéles fotót sikerült készíteni az apró kis lényekről. A képek több mint megdöbbentőek, elnézve azokat ezentúl egész másként tekintünk majd az eladdig ártatlannak tűnő katicára vagy hangyára.