Balkezesnek lenni ma már nem balsors

A múlt század elején még rosszallást váltott ki a balkezesség, napjainkban viszont már számos eszköznek létezik balkezes változata, és világnapja is van a balkezességnek, amelyet augusztus 13-án tartanak. Ma már kevéssé jellemző az átszoktatás, de nagyszüleink, dédszüleink idejében még bevett gyakorlat volt, hogy a „szép kéz” használatára bírják a gyerekeket. Lazányiné Csörgő Ágnes gyógypedagógus, logopédus, a Tolna Megyei Pedagógia Szakszolgálat főigazgató-helyettese úgy véli, hogy emögött nem feltétlenül rosszindulat állt, hanem az a több évszázados beidegződés, hogy a bal oldalhoz negatív értelem társul. Több nyelvben tetten érhető ennek a kifejeződése, de a magyarban különösen sok példa akad rá. 

Elég csak a Himnuszunkban előforduló „balsorsra” gondolni, de olyan hétköznapi kifejezések is ezt sugallják, mint a „bal lábbal kelt fel”, vagy a „balul sült el”. Példaként említhetőek a „baleset”, a „baljóslat”, a „balszerencse” szavak, vagy éppen a „balkézről született gyerek” kifejezés is. A „rosszkéz” oldal megnevezés a dobó sportágakból ismert a balkezes játékosoknak kedvezőbb oldal megnevezésére, miközben azt látni, hogy bizonyos sportágakban hatalmas előnyt jelent, ha valakinek a bal keze a dominánsabb. Azt is megfigyelték, hogy mivel a világ alapvetően a jobbkezesek számára lett berendezve, a balkezesek jobban rákényszerülnek, hogy mindkét kezüket használják, ezért ők mindkettővel ügyesebbek, míg a jobbkezesek bal keze jóval ügyetlenebb lehet.

Lazányiné Csörgő Ágnes elmondta, hogy a XX. század elejétől több kutatás is foglalkozni kezdett azzal, mi okozhatja a balkezességet és milyen hatása van az írás-olvasás tanulásra. Egykor sok gyereket az iskolában kényszerítettek arra, hogy a jobb kezébe vegye át az íróeszközt. Ennek volt egy praktikus oka is, mivel amíg töltőtollat használtak a diákok, bal kézzel könnyen elmaszatolták az írást. A kutatások viszont arra világítottak rá, hogy az átszoktatás nem csupán annyi, hogy „csak” át kell venni a másik kézbe a tollat. Az, hogy kinek melyik keze a dominánsabb biológiailag meghatározott, bonyolult agyi, idegrendszeri folyamatok eredménye. Arra vonatkozóan, hogy mi miatt alakulhat ki balkezesség, több, eltérő nézet is van. Egyrészt öröklött és biológiai tényezők összessége állhat a háttérben, másrészt közrejátszathat a magzati korban meglévő magasabb tesztoszteronszint, ami az agyféltekék fejlődésére van hatással, de egyes feltételezések szerint a születéskor fellépő stressz is szerepet játszhat benne.

Ami biztos, hogy a Föld lakosságának nagyjából 10-15 százaléka balkezes, és a férfiak között nagyobb az arány. Napjainkra az is bizonyosságot nyert, hogy az átszoktatás káros lehet egy gyermek számára. Tanulási nehézségek, pszichés problémák léphetnek fel, mert azt éli meg a gyerek, hogy ami addig természetes volt neki és úgy érezte, hogy jól csinálja, azt rossz szokásként kezdik kezelni. Dadogás, magatartászavar, motiválatlanság, éjszakai bepisilés is lehet az erőszakos átszoktatás eredménye. A szakember ugyanakkor úgy látja, hogy ma már a köznevelés is felkészült rá, hogy a balkezes gyerekek másképp sajátítanak el bizonyos dolgokat. Emellett a legfontosabb, amit egy szülő tehet, hogy olyannak fogadja el a gyermekét, amilyen. Nem érezteti vele, hogy bármiben különbözne a többiektől, csak azért, mert balkezes, és támogatja őt abban, hogy kibontakoztathassa a képességeit.

A testünk alapvetően szimmetrikus felépítésű, és mindkét kezünket használjuk. Az ügyesebbikkel végezzük a finom mozgásokat, míg a másik támaszt nyújt ehhez. De vannak egykezes tevékenységek, mint például az írás, a fésülködés, a fogmosás, amikor a domináns kézé a feladat. Amíg pici egy gyermek, érdemes úgy letenni elé a tárgyakat, vagy felé nyújtani, hogy maga dönthesse el, melyik kezével szeretne nyúlni érte. A szakember elmondta, hogy többnyire 3-4 éves korra látszik, melyik kéz lesz a domináns, ideális esetben pedig 6-7 éves korra egyértelműen kialakul. Ám ha még ekkor sem lehet biztosat mondani, akkor nem egy halom fejlesztő füzet jelenti a megoldást, hanem sok-sok játék. A pedagógia szakszolgálatnál is segítséget nyújtanak a szülőknek ahhoz, hogy mivel tudják ezt a részképességet erősíteni. Fontos a téri tájékozódás fejlesztése, illetve a finom mozgások hangolása. Ehhez az is hozzájárul, ha a szülők bevonják a gyermeket a hétköznapi, otthoni tevékenységekbe.