Első a suska, második a Jézuska

Zrínyi Ilona – II. Rákóczi Ferenc anyja – például 1678-ban rendtartási szabályzatot bocsátott ki lakhelyén, a regéci vár őrsége számára. Ilyen előírások szerepeltek benne: „Tilos a szitkozódás, akit rajtakapnak, egy forintot fizet, vagy 12 botütést kap.”, „A garázdákat, szitkozódókat zárják tömlöcbe, reggeltől estig tartó időtartamra.” De volt olyan pont is, amikor az úrnő sem a legelőkelőbben fejezte ki magát: „Holmi fostos kurvát be ne bocsássanak a várba, hanem csak az illendő, tisztességes személyeket!”

Sok szó esik a pénzről, hogy minden akörül forog. Régen sem volt ez másként. A végvári időkben erre is akadt példa bőven. A jövő-menő hadak elsődleges célja a zsákmányszerzés, a fosztogatás volt. Az átmeneti békés periódusokban pedig keresték az új várbirtoklók az elmenekültek elásott kincseit. Bács várának krónikása a vélhetően itt maradt török kincsek kutatásáról írt. A pénzkereső mester kezébe vette a négy, összeakasztott, hatszor megszentelt vesszőt, és a következő fohászt mondta: „Az Atyának, a Fiúnak, a Szentlélek Istennek nevében kérünk titeket, négy szent evangélisták, ha e helyön pénz van, mutassátok meg, ha pedig nincs, szolgáljatok az Urnak!”

Tehát már akkor is ez volt a fontossági sorrend: első a suska, második a Jézuska.