A muskátli a félárnyékos helyet kedveli

– Nagyon szeretem a muskátlit, de az a gondom vele, hogy kevés virágot hoz, az is hamar leszárad. Mindenütt azt olvastam erről a növényről, hogy a gondozása nem igényel sok energiát, illetve nagy odafigyelést. Mi lehet az oka annak, hogy nálunk nem sikerül a legtöbbet kihozni belőle – kérdezte olvasónk.

Hiába a legkedveltebb és legnépszerűbb erkélynövény, akad néhány hiba, amelyet könnyedén elkövethetünk, legyen szó akár elhelyezésről, akár az öntözésről – mondta Borbélyi Jenő, szekszárdi kertész. A muskátli határozottan kedveli a napfényt, virágzása tehát az északi fekvésű erkélyeken, vagy erős árnyékban jelentősen csökken, sőt akár el is maradhat. Szobában egyáltalán nem tartható, mert a levele elsárgul, majd a növény egyszerűen felkopaszodik.

A muskátli tehát nagyon fényigényes, de a tűző nap helyett mégis inkább a félárnyékos helyeken fejlődik szépen. Ennek az az oka, hogy a gyökerei érzékenyek a nagy hőségre.

Meleg helyen – vagyis déli fekvésű erkélyen, ablakokban – a növény jellemzően lankad, növekedése leáll, kicsi virágzatokat fejleszt és a levelei sárgulni kezdenek. Az is fontos, hogy a nagy hőségben rendszeres legyen az öntözés, a nagy szárazság ugyanis szintén sárgulást okoz. Így ha elutazunk, és nem tudunk senkit megkérni, hogy addig gondozza, locsolja, érdemes árnyékos helyre tenni a muskátlikat addig, amíg haza nem érünk. Itt ugyanis kevésbé szárad majd ki a földje.

Nem kedveli a túl sok vizet, ettől független érdemes rendszeresen öntözni. Leginkább kora reggel vagy késő este célszerű meglocsolni. Egy biztos, semmiképp sem a legnagyobb hőségben.

A túllocsolás levélsárgulást okoz, a gyökereknél rendszeresen pangó víz pedig a gyökerek rothadását idézheti elő.

A futó muskátlit hetente, az állót viszont tíznaponta célszerű tápoldatozni. A tápanyaghiány legbiztosabb jele, ha a levelek halványsárgává válnak.

A sárga leveleket, elszáradt részeket, elnyílt virágokat el kell távolítani a növényről.