Segíti az agrárkamara a termesztést és gyűjtést

Több településen, például a Tolna vagy Nagydorog környékén élők egy része sokáig megélt abból, hogy különböző gyógyhatású növényeket termesztettek. Jaksa János egykori gyógynövénygyűjtő elmondta, a rendszerváltás után sajnos a debreceni gyógyszergyár tulajdonost cserélt. Addig kakukkfüvet szállítottak nekik, még a törzsbeszállítói minősítést is megkapták. Az új tulajdonos megszüntette ennek feldolgozását, így nem volt szükség a munkájukra. A Herbáriával is kapcsolatban álltak, három éve még kamilla vetőmagot szállítottak nekik. Mint elmondta, pontos, precíz munkát igényel a gyógynövénytermesztés, nagyon nagy tapasztalat, sok-sok éves tudás halmozódott fel azokban, akik ezzel foglalkoznak, de sajnos egyre kevésbé van szükség rájuk.

A gyógynövényekkel való foglalkozás megítélésén javíthat, hogy május végén tartotta ülését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti Osztályának gyógynövény alosztálya. Az esemény célja és apropója – az ülésen résztvevő köztestületi, érdekképviseleti szervek és ágazati szereplők által – az iparág legfontosabb feladatainak megvitatása volt. Az ülésen a magyar gyógynövény iparág csaknem több mint kilencven százaléka képviseltette magát, valamennyi szegmensből: gyűjtők, termelők, feldolgozók, kereskedők, kutatás-fejlesztéssel foglalkozók.

A nagy tapasztalati háttérrel, tudásbázissal és sokszintű termelési értékkel rendelkező szervezeti tagok így nem csak földrajzilag, de ágazati szinten is lefedték a hazai gyógynövényiparban érdekeltek körét.

Czirbus Zoltán, az alosztály vezetője elmondta, az ágazat korábban leginkább a vadon termő gyógynövények gyűjtése révén került szóba, ami az elmaradott régiók munkanélküli lakosságának kiegészítő, illetve sok esetben egyetlen jövedelemforrása. A terület átalakulása miatt azonban a jövőben paradigmaváltásra van szükség: bár jelenleg a gyógynövény-kibocsátás hatvan–hetven százalékát adja a termesztéssel szemben, a gyűjtés ilyen szinten hosszú távon nem tartható fenn. A ciklus végére a vezetők az arány változását szeretnék elérni, hogy a hazai piacon túlsúlyban legyen a termesztett gyógynövény.

Czirbus Zoltán szerint a modern, korszerű és hatékony termesztés eléréséhez hosszú távú fajtaspecifikus termesztési stratégiában kell gondolkodni, ami kiterjed a nemesítésre, a szaporítóanyag-beszerzésre, az elsődleges feldolgozási technológiára, a növényvédelem fejlesztésére. Ezeket a módszereket a következő években legalább a tíz legfontosabb termesztett gyógynövényre ki kell dolgozni. Az ülésen résztvevők a hosszú távú közös célok között megfogalmazták még a gyógytermékek huszonhét százalékos áfakulcsának csökkentését, valamint a pályázati rendszerbe való belépést.

Jelenleg közel ötezer ember foglalkozik hazánkban hivatásszerűen gyógynövénygyűjtéssel, termesztéssel pedig mintegy huszonöt cég. Ők további ezerötszáz–kétezer embernek adnak munkát az elsődleges feldolgozásban. A gyógynövények hetven–nyolcvan százaléka alapanyagként kerül ki. A fennmaradó hányadot dolgozzák fel, például illóolajokat állítanak elő. A gyűjtés és a termesztés éves árbevétele mintegy tízmilliárd forint.

A levendula az év gyógynövénye

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) gyógynövény szakosztálya a 2018-as év gyógynövényének a levendulát választotta. A levendula örökzöld, évelő, mediterrán eredetű félcserje. Napjainkban a legkedveltebb gyógynövények egyike.

Levendula fajokat már az ókorban is alkalmaztak gyógyászati célból sebek fertőtlenítésére és álmatlanság kezelésére.

Nyugtalanság, álmatlanság és emésztési panaszok kezelésében hatásosságát tudományos bizonyítékok igazolják. Illóolaját az aromaterápiában is használják, emellett a kozmetikai ipar fontos alapanyaga.