A szőlőből túlkínálat mutatkozik az idén

Sorra keresik fel a szőlőtermelők a felvásárlókat, feldolgozókat, és ők kínálják átvételre a szőlőjüket. Egy átlagos évben ez fordítva szokott lenni. Az idén a kínálat nagyobb, mint a kereslet, és ez önmagában meghatározza a szőlőárakat. Hiába hirdette meg a Hegyközségi Nemzeti Tanács (HNT) még a szüret elején a szőlő ajánlott felvásárlási árát, ha azt senki nem veszi figyelembe, kesergett több gazdálkodó is.

Czink János szekszárdi szőlőtermelő elmondta, idén is, mint minden évben, előre megállapodott a felvásárlóval – aki évek óta ugyanaz – mind az árban, mind a szőlő mennyiségében. Pár nappal ezelőtt szóltak, hogy háromezer mázsát mégsem tudnak átvenni, mert a nyakukon maradt egy csomó bor. A termelő nem érti, hogy miért nem szóltak előbb, és azt sem, hogy miért nem kell a szőlő. Bár egy hónappal ezelőtt úgy tűnt, hogy a tavalyi mennyiségnek megfelelő várható az idén szőlőből, a sok eső módosíthatja az eredményeket.

Csapó Vince bátaszéki gazda arra hívta fel a figyelmet, hogy míg tavaly a gázolaj ára háromszázharminc-háromszázötven forint volt literenként, idén háromszázhatvan-négyszáztíz forintot kell fizetni érte. A területek megmunkálásának munkaerőköltsége is változott, mivel tavaly egy vendégmunkás hétszáz-nyolcszáz forintot kért óránként, idén viszont kilencszáz-ezer forintot.

Ugyanakkor a termelők által remélt és a feldolgozók által ajánlott árak nagyon messze esnek egymástól. Például a chardonnay szőlőért nettó száz forintot szeretnének elérni a termelők, miközben a feldolgozók csak nyolcvan forintot kínálják. A legtöbb fajtáért húsz-harminc százalékkal adnak kevesebbet most, mint korábban. Mivel a felvásárlási ár szinte minden nagyobb borászatnál egyforma, sokan a felvásárlók kartelljére gyanakodnak.

Nagy István, a bátaszéki hegyközség elnöke is azt hangsúlyozta, hogy nagyobb a kínálat szőlőből, mint amekkora a kereslet rá. A szekszárdi borvidéken főleg a kadarkát szeretnék minél előbb lekötni a termelők, ugyanis ennek a fajtának nagyon vékony a héja és a sok eső miatt reped a szőlő, ami később rothadáshoz vezethet. A hegyközség sajnos csak ajánlást tud tenni, nincs a kezében olyan eszköz, mellyel valóban befolyásolhatnák a piacot, tette hozzá Nagy István.

Problémát okozhat az is, hogy sok helyen most fordultak termőre a szerkezetátalakított ültetvények, miközben a feldolgozó kapacitás nem bővült, így relatív túlkínálat keletkezett az adott szőlőfajtából az adott térségben, például Tolna megyében. Azt is meg kell érteni, hogy hiába nőnek a termelők költségei, ha a kész bor ára nem tud emelkedni.

A kereskedelmi láncok a legnagyobb borászatok legkisebb áremelési igényét is visszautasítják. Márpedig a borász csak akkor tud többet fizetni az alapanyagért, ha a végterméket is drágábban, nyereséggel tudja értékesíteni, vagy ha a konkurenciaharc erre rákényszeríti – mondta az agrárszektor.hu-nak Hajdu Zoltán, a HNT szakmaközi részlegvezetője.

A borok is nyomott áron kelnek el

A HNT összességében az elmúlt évihez hasonló nagyságrendű termést és az országos átlagot tekintve jó minőségű borokat vár az idei évtől. Ami a piaci lehetőségeinket illeti, az uniós bormennyiség az elmúlt évinél több lesz várhatóan, de a négy legnagyobb bortermelő ország, ide tartozik Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Németország, összesített termelése várhatóan nem éri el az elmúlt öt év átlagát, azaz a száznegyvenhatmillió hektolitert. A magyar borexport hetven százaléka lédig (folyóbor) formában hagyja el az országot, ami csak nyomott árakat tesz lehetővé. Belföldön pedig a nemzetközi láncok árleszorító hatása érvényesül a borászokkal szemben. Valójában nincs az ágazatban annyi profit, amin szívesen osztozkodnának a szereplői, állítják a szakemberek.