Jóval megemelkedett a takarmány ára idén

A múlt év végén több alkalommal is áremelkedést mutattak az árutőzsdék, a malmi búza felvásárlási ára tovább nőtt, ami magával húzta a kukorica árát is, és az árpáért is jelentősen többet kellett fizetni.

A Haszon agrár adatai szerint egy tonna takarmánybúzáért ötvenháromezer forintot, a malmi búzáért ötvenhatezer-négyszáz forintot, a takarmánykukoricáért pedig negyvenötezer-hatszáz forintot fizettek december végén a felvásárlók.

A tőzsdei árak azonban nem igazán tükrözik a takarmányboltok árait. Legfeljebb az derül ki belőlük, hogy ha emelkedik a tőzsdei ár, az felfelé módosítja a takarmányboltok kínálatát is.

A bátaszéki Horváth Péter hamarosan megveszi, mint minden évben idén is, a két malacot, amit az év végéig felnevel a család saját fogyasztásra. Tizenöt-húsz tojótyúkot is tart. Mint mondta, minden hónapban vesz két zsák szemestakarmányt, aminek jelenleg elég magas az ára. Egy mázsa árpáért, zabért, kukoricáért kilencezer forintot is elkérnek a településen, és még az is előfordul, hogy hiány van árpából.

A nagyobb állattartóknak annyiban könnyebb a helyzetük, hogy általában szántóföldi növényeket is termesztenek, így az éves szükséges takarmánymennyiséget meg is termelik maguknak.

Tolnán, a takarmányboltban Fekl Mártonné tulajdonos elmondta, az utóbbi tíz évben jelentősen csökkent a kereslet árpából, kukoricából, búzából, zabból, ami azt tükrözi, hogy egyre kevesebben foglalkoznak haszonállatok tartásával.

Nyilván ez is oka annak, hogy a gazdaboltok egy része kevesebb szemestakarmányt rendelt, ami a vevő esetében úgy jelentkezik, hogy hol van belőle, hol nincs. Tolnán szerencsére nincs hiány, és az árak is barátságosak, aminek az az oka, hogy a takarmány jelentős részét saját gazdaságukban termelik meg, így a felvásárlói jutalék kiesik az értékesítési árak megállapításánál. Lassan már rendelik az előnevelt csirkéket is, így márciustól a tojó- és nevelőtápot is keresik majd a háztáji gazdálkodók a szaküzletekben.

Érdekes megjegyezni, hogy amíg a tápok árára rendre panaszkodnak a haszonállattartók, addig a folyamatosan emelkedő kutyatáp árára kevésbé. Jellemzően a drágább, prémium minőségű kutyatápokból fogy a legtöbb.

Tolna megyében jelentős mértékben változott az elmúlt tíz évben a különböző takarmányok vetésterületének nagysága. Búzából 2010-ben több mint negyvenötezer hektáron vetettek a gazdák, tavaly közel hét hektárral nagyobb területen. Árpát kilenc éve hétezer-hatszáz hektáron termesztettek, tavaly viszont már közel tízezer hektáros területen. Kukoricából csökkent a vetésterület, míg 2010-ben közel száz hektáron, addig tavaly már csak hatvanhétezer hektáron vetettek.

Az eddigi előrejelzések szerint ez a tendencia folytatódik majd az idén is.

Legtöbbször kiszámíthatatlan a piac

A sertések és a sertéstartók száma is csökken évről évre nemcsak Tolna megyében, hanem országos szinten is. Ezzel a jelenséggel, illetve az okainak a kutatásával az agrártárca is foglalkozik. A gazdák szerint a legnagyobb gond az, hogy kiszámíthatatlan a piac. Mivel az állatok tartása, etetése, az esetleges állatorvosi kezelések sokba kerülnek, egyre kevesebben vágnak bele a dologba. Ami pedig a tehéntartókat illeti, a tejcsarnokok megszűnésével a gazdák tejtermelő- és értékesítő szövetkezeteket hoztak létre, így a kistermelőkből és társas vállalkozásokból álló tagok az érdekeiket jobban tudják érvényesíteni, mint ha külön-külön kötnének szerződést a felvásárlóval. A megyében a két legnagyobb ilyen jellegű szövetkezet a Milkmen, illetve a Régió Milk, az előző a Paks környéki, a másik a Felsőnána környéki tehéntartókat fogja össze.