Kell a szóda, de kevés a szódás

Farkas Lajos szikvízkészítő júliusban ünnepli, hogy 35 éve kapta meg az engedélyt a különböző hivataloktól, hogy szódát készíthet. Akkor – 1984-ben – többen is megmosolyogták, hiszen négy szódás is volt Bátaszéken. Azóta sokat változott a világ, divatba jött az ásványvíz, amit az emberek többsége a boltokban vásárol meg.

Még emlékszem rá, úgy 15 évvel ezelőtt lehetett, amikor egy osztrák üzletben vásároltunk és ott az ásványvíznek és az üdítőknek egy ára volt. Azon gondolkodtam, ki az a bolond, aki ilyen áron ásványvizet vesz és nem üdítőt. Már nálunk is ugyanez a helyzet, de vajon a mai világban van-e még létjogosultsága a szikvíznek?

Az ásványvizekkel nem lehet versenyezni, mondta Farkas Lajos, sőt az automata gépek felszerelése is sokat módosított a húsz évvel ezelőtti helyzeten. De van egy réteg, a középosztály és az idősebbek között, akik ragaszkodnak a szódához. Az éttermektől, nagyobb cégektől is folyamatos a megrendelés. Bár például Bátaszéken pár évtizede még több nagy létszámú cég is volt – fémipari szövetkezet, vasutasok, kádárok, vázkerámiások, téglagyár, építőipari szövetkezet, helyi tsz 400 fővel – akikhez lehetett vinni a szódát, így több család is megélt a szikvizezésből. Mára két nagyobb cég maradt csak Bátaszéken, akik igénylik a szódát.

Farkas Lajos egyébként Bátán született, Bátaszékre nősült és három cikluson keresztül önkormányzati képviselőnek is megválasztották a helyiek. Húsz évig dolgozott a fémipari szövetkezetnél különböző beosztásokban, de a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet könyvelője is volt. Munka mellett 27 évvel ezelőtt a nagyobbik fiával közösen kezdtek el szódázni. Fia és az unokája azóta is sokat segítenek, annak ellenére, hogy fia önálló vállalkozásba kezdett, cukrászdája, fagyizója van, és nagyon sikeres.

Hogy milyen a jó szóda? Erre a kérdésre Farkas Lajos azt mondta, nagyon fontos, hogy kiváló minőségű víz legyen az alapanyag, a bátaszéki Farkas szódásnál ez mind meg van, 14 fokos víz kerül feldolgozásra. És ha a víz már adott, akkor csak egy nagyon jó gép kell hozzá mellyel a szóda készülhet. A szikvizeseket egyébként időről időre ellenőrzik a hatóságok.

Az igazi szezon már elkezdődött, ami szeptember végéig eltart. A hidegebb hónapokban visszaesik a forgalom a felére, mondta Farkas Lajos. A nyári időszakban napi hat órában töltik a szódásüvegeket, melyek többsége a környező éttermekbe, üzemekbe és néhány boltba kerül, ahol még foglalkoznak az értékesítésével.

Farkas Lajos megmutatta, hogy van egy olyan szikvizes gépe – amely még ma is nagyon jól működik –, pedig az 1937-es Párizsi Világkiállítás egyik újdonsága volt.

A szóda jobb fröccshöz

Mi a különbség az otthoni szóda és a szikvíz között? Az otthon gyártott szóda, a szikvíztöltő szakember szerint nem más, mint buborékos csapvíz. A szikvíz viszont több tíz méteres kútból felszívott vízből készül, amely kap egy ülepítést, hogy az apró homokot és egyéb szennyeződéseket kiszűrjék belőle. Ezután aktív szénnel szűrik, így megtisztítják a klórtól is. A víz minősége persze helyi adottság, egy alföldi víz más, mint a hegyekből jövő karsztvíz.

Természetesen más a szén-dioxid vízbe történő bedolgozása is, mert a szikvizes ezt szaturálóval belepréseli a vízmolekulák közé, míg otthon rázogatással kell a vízben elkeverni. Az otthoni szódát azonnal fogyasztjuk, a szikvizet hagyjuk állni, hiszen a szénsav a víz és a szén-dioxid elegyéből egy nap alatt alakul ki. A szénsav miatt érződik a szikvíz csípősebbnek, erősebbnek, mint a szóda. Fröccshöz, szörphöz sokkal jobb, mint az ásványvíz. Sajnos az olcsó ásványvizek megjelenése nagyban hozzájárult a szikvízüzemek eltűnéséhez.

Borítóképünkön Farkas Lajos látható a több mint 80 éves szódagyártógéppel, amely még ma is működik.