sertések

2019.12.01. 11:30

A sertés is kizárólag útlevéllel utazhat

Pár hete Dunaföldváron, az állatvásáron tartottak helyszíni ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei, melynek során a vásárra szállított, eladásra szánt sertések állategészségügyi státuszát és kötelező dokumentumait vizsgálták. Az ellenőrzött száznégy állatból száz jelöletlen volt. Az eset adta az apropóját, hogy utánanézzünk, milyen iratokat kell maguknál tartaniuk a sertéstartóknak.

Mauthner Ilona

Fotó: Mártonfai Dénes

 

Meglepte a sertéseket és a malacokat árusító gazdálkodókat a Nébih ellenőrzése Dunaföldváron. Az állatvásáron árusító gazdálkodóknak nem voltak papírja arról száznégy sertésből száz esetében, hogy az állatoknak van-e valamilyen betegségük. Ha az ellenőrzést másik városban, másik állatvásárban végezték volna, akkor is hasonló eredményre jutottak volna az ellenőrök. A kisebb állatt­artók ugyanis igyekeznek a költségeiket csökkenteni, pedig a sertéspestis járvány miatt egyre több ellenőrzésre kell számítaniuk.

Lengyel Lóránt németkéri gazdálkodó zömében malacokat értékesít a családi gazdaságából. A múlt év is jól alakult, de az idei minden eddigin túltesz. A huszonöt kilós malacok darabjáért 66–70 euró között fizettek az állandó vevők, vagyis 22–25 ezer forint közötti árat. A megrendelés és a szállítás szinte folyamatos. Így ők naprakészek abban, hogy mikor, milyen dokumentumot kell kiállítani a szállításnál.

Először is a sertéstartónak nyilatkoznia kell arról – a megfelelő nyomtatványon – hogy minden állata egészséges, és ezt alá kell támasztania az állatorvosi igazolással is, melyen az áll, hogy mentesek a betegségektől, így forgalomba vihetők. Minden állat fülében ott kell, hogy legyen az úgynevezett krotália, melyen sorszám van, ez alapján azonosítják, hogy az állat melyik gazdáé. Természetesen a krotáliát is az állatorvos helyezi az állat fülébe, ami szintén pénzbe kerül. Ezek az előírások betarthatók, mondta Lengyel Lóránt, ugyanakkor mindenki számára megnyugtató, hiszen a vásárlónak sem mindegy, hol, kitől, mit vásárol. Németh Gábor iregszemcsei gazdálkodó még azzal egészítette ki az elmondottakat, hogy a dokumentumban (útlevélben) feltüntetik az állatok azonosítása mellett a sertés korát, színét, hasznosítási típusát (hizlalásra, vágásra, tenyésztésre szánták-e), emellett az állat állategészségügyi státuszára, fertőző betegségtől való mentességére vonatkozó információkat is. Amennyiben az azonosítási okmányok nem megfelelőek, a szolgáltató állatorvos a szállításhoz nem állítja ki az állategészségügyi bizonyítványt, az állatszállítás meghiúsul. A vizsgálatokat a szállítás előtt harminc napon belül kell elvégezni.

Sokszor találkozik az ember piacokon is füstölt húst, kolbászt, töpörtyűt, szalonnát, szalámit, árusító termelővel. Ezek a termékek teljesen mértékben ellenőrzöttek, hiszen a kistermelők piacra jutását segítő rendeletet kihasználva, több települési önkormányzat és vállalkozó alakított ki vágóhidat vagy kisebb kapacitású vágópontot, ahol ugyanúgy állatorvos nézi át az állatot még levágás előtt és állít ki róla igazolást. A vágóhidak, daraboló és feldolgozó üzemek működése engedélyhez kötött, függetlenül a kapacitásuktól. A kisvágóhíd kapacitása nem haladhatja meg éves átlagban a heti 200 sertést, a vágópontnál pedig a heti 15 sertést.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!