Vidéki házat, kisebb lakásokat keresnek

A használtlakás-eladások száma az I. negyedévben még csak fél százalékkal csökkent, a II. negyedévre azonban már egyértelmű visszaesés mutatkozott: az eladások száma ekkor 11 százalékkal maradt el az előző évitől. Az eladott használt lakások számának visszaesése a nagyobb városokra korlátozódott, a kisebb településeken ugyanakkor tovább bővült a piac. A KSH közleményéből kiderül, a használt lakások áremelkedése megtorpant tavaly a II. negyedévben, míg az új lakások piacán 3,1 százalékos drágulás volt tapasztalható.

Az általunk megkérdezett megyei ingatlanközvetítők elmondták, egyre keresettebbek a kisebb lakások, valamint a vidéki házak. Sokan költöztek ki például a Szekszárd körzetéhez tartozó szőlőhegyekre, tanyákra, környékbeli falvakba.

Ennek egyik oka az, hogy ott olcsóbban lehet lakáshoz jutni, még ha az felújításra is szorul, illetve a városi lakások árai még mindig igen magasak. Paks környéke is vonzó, elsősorban a munkahelyek, a magasabb fizetések miatt.

Egy új lakás átlagosan 27,8 millió forintba került két hónappal ezelőtt. Az eddig ismert adásvételek között a korábbinál nagyobb súllyal jelennek meg a (40 négyzetméter alatti) kislakások. A statisztikai hivatal adatai szerint a megyeszékhelyek piaci súlya végig állandó volt, a kisebb településeké pedig folyamatosan nőtt.

A nem megyeszékhely városok és a községek az összes használtlakás-értékesítés mintegy hatvan százalékát adták 2019 I.-II. negyedévében. A használt lakások átlagos ára 2019 I.-II. negyedévében 16,7 millió forint volt, 700 ezer forinttal több, mint 2018-ban. Az árak növekedése az ország valamennyi régiójára jellemző.

Tovább nyílt az olló a főváros és a vidék között. A folyamat 2015 óta mutatható ki, hatására 2016-ban már több mint kétszeres, 2019 első két negyedévében pedig már két és félszeres volt az átlagos lakásárak különbsége (32,7, illetve 12,9 millió forint). Budapesten egy átlagos lakás ára 3,2 millió forinttal lett több, mint a megelőző évben. A megyeszékhelyeken átlagosan 2,4, a kisebb városokban 0,6 millió forinttal nőtt az átlagár 2019 I.-II. negyedévében.

Az általános áremelkedés ellenére a községekben az árszint enyhén csökkent: a 2018. évi 8,1-ről 7,9 millió forintra. Számottevő visszaesés Pest és Dél-Alföld régió falvaiban következett be, a többi régió kistelepülésein az árszint stagnált vagy kissé emelkedett. Nagyobb, 10 százalékot meghaladó drágulás csak a Közép-Dunántúl községeiben mutatható ki.

Az összes értékesítés 16 százalékát kitevő panellakások négyzetméterára 15 százalékkal emelkedett, ezáltal 2019 I.-II. negyedévében már átlagosan 325 ezer forintba kerültek.

Kétmilliárdba került a legdrágább

Ha a konkrét számokat nézzük, a legalacsonyabb árak Somogy megyében vannak, itt 15 357 forint négyzetmétere a legolcsóbb ingatlannak. Ez a szám kicsivel magasabb Békésben, ott 24 500 forint, míg Tolnában már 42 753 forint.

Az átlagárakat tekintve Nógrádban lehet a legolcsóbban lakást venni, itt 13,8 millió forint körül mozog az átlag. Hasonlóan kedvező áron vehetnénk ingatlant Tolna megyében is, itt az átlagár 17,9 millió forint. Nálunk a legalacsonyabb ár a szerződés szerint 1,5 millió a legdrágább 210 millió forint volt tavaly.

Csak érdekességként érdemes megemlíteni, hogy tavaly a legdrágább ingatlan Budapesten kelt el, kétmilliárd forintért, ezt követte egy veszprémi ingatlan, melyért 980 millió forintot fizettek, illetve egy Békés megyei ház, melyért új gazdája 904 millió forintot fizetett.