Élelmiszerhiány nem várható nyugaton sem

Vannak mezőgazdasági szempontból önellátó és nem önellátó országok. A magyarországi üzletekben forgalmazott élelmiszeripari termékek nyolcvan százalékban hazai alapanyagokból készültek. Gabonából különösen jól állunk, exportra is termelünk.

Kővári László szekszárdi önkormányzati képviselőt, a megyei agrárkamara alelnökét kérdeztük arról, hogy veszélybe kerülhet-e az élelmiszerellátás a járvány miatt.

– Ma már annyira kiterjedt a kereskedelem – mutatott rá –, hogy az olyan terméket is be tudjuk szerezni több csatornán, például a banánt, ami nálunk nem terem meg. Kínálati piac van, amit nyilván visszafoghat egy ilyen több hónapos nehéz helyzet, de súlyos ellátási gondokra nem számítunk. Szükség esetén akár a burgonyatermelés is felfuttatható lenne. A fő termékekből, búzából, kukoricából, napraforgóból a hazai igényeket messze meghaladó mértékű a termelésünk. Jól gépesíthető az ezekkel végzendő munka, ami a mai időkben, amikor kevés a munkaerő, fontos szempont.

A továbbiakban pont erről, a mezőgazdaságban tapasztalható munkaerőhiányról beszélt a kamarai alelnök, aki maga is gazdálkodik a családi birtokán. Ma már alig lehet embert találni az ilyen feladatokra.

– A gyümölcsösökben, szőlőkben végzendő idénymunka egyre nehézkesebb – mondta. – Sokan hívtak erdélyieket besegíteni, ami most nem megoldható. Pillanatnyilag a szőlészet van a legnagyobb gondban. A borfogyasztás visszaesett, a vendéglők bezártak, a turizmus nem működik, nagyon sok a megmaradt borkészlet. Nagy kár, mert ebben az ágazatban óriási fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedekben. A kertészet is nagyon élőmunka-igényes. Tolna megyében az eper- és a dinnyetermelés számottevő. De ha több lenne a munkás, paprikában, paradicsomban, zöldborsóban, babban is lehetne fejleszteni, mert régen mindez jól ment Tolna, Mözs, Kölesd, Medina térségében.

Az észak- és nyugat-európai helyzetre is kitért Kővári László, ahol az országok többsége sokkal inkább importfüggő, mint Magyarország. S emellett ott is gond, hogy a vendégmunkások hazamentek.

– A fejlettebb európai országokban – hangsúlyozta – már évtizedek óta lengyel és román vendégmunkásokat foglalkoztatnak az agráriumban. Magam is láttam egy szakmai úton, hogy a kétkezi munkát nem osztrákok végzik. Tegyük hozzá: a migránsok se fogják elvégezni. Most, a határok lezárása miatt a vendégmunkások nagyon hiányoznak. Úgyhogy repülővel próbálnak, a járvánnyal kapcsolatos intézkedések dacára, embereket szállíttatni a gazdálkodók. Most nem irigylésre méltó a helyzetük. Kisebb ellátási zökkenők előfordulhatnak, de komoly élelmiszerhiány, a sokrétű kereskedelem miatt nem várható.

A piacok újranyitásáért dolgoznak

Bár a mezőgazdaságban nincs vészhelyzet, az agrárkamara tett néhány fontos intézkedést. A megyei szervezet elnöke, Vendégh Edit tájékoztatása szerint március 31-én megalakult az agrárkoordinációs munkacsoport. Folyamatosan gyűjtik a gazdálkodóktól érkező információkat, és probléma esetén intézkednek. Például a szamócaszüret idején, ha kevés lesz a munkaerő, diákmunkával kívánják segíteni a termelőket. A termelői piacok újranyitását is javasolják. Néhány városban a több helyszínen, közterületeken történő árusítás a megengedett, de van, ahol már belátták – például Pakson –, hogy fontos a helyi termékek menedzselése, és a szabadtéri piacok semmivel sem veszélyesebbek, mint a zárt szupermarketek.