A kánikula érleli a finom hazai dinnyét

A hűvösebb június késleltette a hazai dinnye szabadföldi változatának a beérését. Először a fólia alatt termelt sárgadinnye került a piacra, majd a szabadföldi alagútfóliás, végül a szabadföldi görögdinnye. A piaci helyzetet kissé bonyolítja, hogy még külföldről behozott dinnyéből is van bőven. A megye több árusítópontján is tapasztalható, hogy még az import – görög, olasz, spanyol – dinnyét árusítják, viszonylag olcsón, ugyanakkor nem jelzik a vásárlók felé, hogy ez nem hazai, hanem a nyakukon maradt, három-négy héttel korábban leszedett import gyümölcs. Vásárlás előtt érdemes tehát érdeklődni, melyik a hazai.

Sőth Mihály kereskedő – korábban maga is dinnyetermelő volt, így tehát ismeri mindkét oldal igényeit, gondjait, munkáját – elmondta, a megye több pontján is árusítanak, de csak környékbeli termelőktől vásárolt dinnyét. Náluk gyakran járnak az ellenőrök, akik megkövetelik, hogy egy táblára felírva tájékoztassák a vevőket arról, ki a tulajdonos, honnan származik a dinnye, mennyi a kilós ára. Ezzel szemben akadnak olyan árusok, ahol ezek az adatok nincsenek feltüntetve. – Vajon őket is ellenőrzik? – tette fel a kérdést a kereskedő.

Az importból még itt maradt dinnye minősége már nem igazán megfelelő. A nagybani piacon ennek kilóját 130 forintért kínálják, az ügyeskedő piacos pedig a kétszeresét kéri el érte.

A hazai, frissen szedett dinnye ára ennél jóval magasabb, négyszáz-négyszázötven forint körül van, ezt viszont gyakran drágállják a vevők. A magyar cukordinnyéért pedig ezer forintot is elkérnek.

Várhatóan a második kötésű dinnyék ára már alacsonyabb lesz, persze ha marad a meleg idő, mondták a termelők.

Nem könnyű munka a dinnye szedése, válogatása. Egyrészt olyan munkaerőt kell találni, akik értenek hozzá, másrészt tudják a nehéz, gyakran tíz kiló feletti dinnyéket emelgetni, autóra pakolni. A gyakorlatban a szedés úgy zajlik, hogy megy elöl egy hozzáértő ember, aki egy bottal megjelöli azokat a dinnyéket, melyeket szedni lehet. Utána megy a szedő brigád, akik a megjelölt dinnyéket kihordják a szállító járműhöz. Mindezt többnyire nagy melegben. A termelők elmondták, nem könnyű embert sem találni, olyat pedig, aki ránézésre megállapítja, melyik dinnye érett be, még kevésbé.

Nem segíti az értékesítést az sem, hogy a dinnyét ma már – egészségügyi szempontok miatt – nem lehet meglékelni, így megkóstolni sem. Az ügyesebb kereskedők felezik is, abban bízva, a másik felét valaki hamar elviszi. Vagy kiteszik kóstolónak, mondta Sőth Mihály, hogy még inkább kedvet kapjanak a vásárlók.

A dinnye igazi felüdülés a kánikulában, a gyümölcs kilencven százaléka víz, de a jótékony hatása sokrétű. Fiatalít, tisztítja a beleket, a vesét, segíti a méreganyagok távozását. Húsában sokféle vitamin A, C, B1 és a B6, folsav, vas és mangán található.

Sokan felhagytak a termeléssel, mert több évben is veszteséges volt

A megyei dinnyetermesztők sok mindent megéltek az elmúlt években: értékesítési válságot, jégverést, szárazságot, a görög–olasz–spanyol import árletörő hatását. Valaha több száz hektáron termelték a dinnyét, amely több tucat családnak nyújtott megélhetést, főleg Paks, Szedres, Tengelic környékén. Ám néhány egymást követő évben rossz szériába kerültek, a ráfizetéses termelés más útra terelte a gazdálkodókat. Az országban tavaly ötezer-ötszáz hektáron termeltek dinnyét, a legnagyobb terület Dél-Békésben található, emellett a szabolcsi, a hevesi, a jászsági és az ormánsági területek jelentősek még. A felvásárlási árak alig emelkedtek. A termelési költség másfél millió forint körül alakul hektáronként.

Borítóképünk Tolnán készült