A tejtermékekből is kevesebb fogy most, a pandémia idején

E hét közepén ült le egymással tárgyalni az idei tejfelvásárlási árakról Gamos András, a megye egyik legnagyobb tejtermelői csoportja, a Dunamelléki Termelői Szövetkezet elnöke és a Tolnatej Zrt. vezetése.

Gamos András elmondta, két százalékos áremelésben tudtak megállapodni, ami literenkénti két forintot jelent január 1-től visszamenőleg. Ez jelenleg százhat forintot jelent literenként.

Valójában a termelők tizenöt százalékos emelést tartottak volna ideálisnak, de erre a jelenlegi helyzetben nem volt lehetőség.

A koronavírus-járvány miatt visszaesett a fogyasztás, hiszen kevesebb tejtermék fogy, bezártak a cukrászdák, éttermek, szállodák és az iskolai menzán is visszaesett a forgalom. A feldolgozóknak sem könnyű ez az időszak, a költségeik – a gyengülő forint miatt – egyre emelkednek, ami még a csomagolóanyagokban is megmutatkozik. A termelők, feldolgozók abban bíznak, ha nyáron beindul a turizmus, kinyitnak az éttermek, cukrászdák a helyzet javulni fog. Gamos András, aki évtizedekig volt a paksi székhelyű Milk-Men Kft. ügyvezetője, jelenleg a huszonöt kistermelőt és hat gazdasági társaságot magába foglaló Dunamelléki Termelői Szövetkezet elnöke, elmondta, a hazánkban előállított nyerstej kevesebb mint nyolcvan százalékát dolgozzák fel, miközben az uniós átlag megközelíti a kilencvenöt százalékot. Az ebből fakadó belpiaci tejfelesleg is okozhatja az alacsonyabb hazai árszintet.

Gamos András szerint ennek gyakorlati oka is van. Egy kamionra huszonötezer liter nyerstej fér fel. Hazánkban zömében nagyüzemek vannak, ahol a szarvasmarhákat gondozzák, míg az uniós országokban kisebb telepekből is van sok. Ott üzemről üzemre szedik össze a tejet.

A hazai nagyüzemekből – akár egy helyről is – összegyűjtött tej felfér egy kamionra, és ha a kereskedő úgy dönt, hogy külföldi feldolgozóba viszi, megteheti. Tíz éve a hazai feldolgozóipar 2 milliárd 200 millió liter tejet használt fel, ma ennek a felét. Ugyanakkor a hazai piac is nyitott, hiszen sok a külföldről bejövő tejtermék.

A magyar nyerstej ára továbbra is uniós szinten az egyik legalacsonyabbak közé tartozik. A hazainál alacsonyabb árak a kontinensen csak a balti államokban, azaz a lett, a litván és az észt piacokon tapasztalhatók.

Gamos András szerint ez valóban így van. Bár az már eredménynek számít a hazai gazdálkodók számára, hogy stagnál a piac, vagyis a nyers­tej alapára hónapok óta száznégy és százhat forint literenként.

A veszélyhelyzet alatt nagyon vigyáznak arra, hogy egyik munkatársuk se essen ki a munkából, így szájmaszkban dolgoznak, gyakori a kézmosás és a tejszállítókkal való kapcsolatra is nagyon odafigyelnek.

Nagy gondot okozna a munkabeosztásnál az, ha bárki az állatgondozók közül beteg lenne, vagy akár csak karanténba kényszerülne. Az állatokat el kell látni, akár ünnep van, akár hétköznap.

A jó munkaerőt meg kell becsülni

Az országban összesen hét tejtermelői csoport van, közülük az egyik a már említett paksi cég, a Dunamelléki Termelői Szövetkezet. A megye másik nagy szarvasmarhatelepe Tevelen van, a helyi mezőgazdasági zrt. tulajdonában. Itt négyszázhúsz tehenet gondoznak, és 3,2 millió liter tejet értékesítenek éves szinten.

A hazai tejtermelők számára biztonságot jelent, ha szövetkeznek egymással. Ugyanakkor a termelők számára az erősödő infláció, a költségek növekedése továbbra is kihívást jelent. Nem csak a megnövekedett minimálbér okoz gondot havi szinten a munkaadóknak, hanem az is, hogy egyre nehezebb a tejtermeléshez olyan lojális munkaerőt találni, aki vállalja a hétvégén és ünnepnapokon is elvégzendő nehéz munkát, például az állatgondozási és fejési feladatokat, a hajnali kelést – tette hozzá Gamos András.