Megviseli a méheket is a változékony idő

Elég izgalmasra sikerült eddig az idei tél, mintha hullámvasúton ülnénk, egyik nap a tavaszt idézi a hőmérséklet, a másik napon viszont havazik és fagy. Mindez megviseli a méheket is.

– A változékonyság még mindig jobb, mintha folyamatosan meleg – az évszakhoz képest természetesen – lenne, mondta Nagyernyei Attila, a megyei méhészegyesület elnöke. A melegebb napokon ki-ki repülnek méhek, ilyenkor kitisztulnak.

Februárban addig nincs baj, amíg nem folyamatos a melegedés, mert ez megtévesztené ezeket a rovarokat. Az egyik méhész kolléga elmondta, megfigyelte, hogy már a mogyoró virágporát is elkezdték gyűjteni, tette hozzá a megyei elnök.

Nagyon hiányoznak a méhészeknek a szakmai rendezvények, hiszen ezeken nem csak friss információkat szoktak kapni a termelők, hanem meg tudták egymással beszélni a gondjaikat, kicserélték a tapasztalataikat.

Ezt most legfeljebb telefonon tehetik meg. Gyakran kérdezik, mikortól érdemes a méheket rendszeresen etetni, mondta a megyei elnök. Február elején a keményebb cukorlepényt ajánlott betenni a kaptárakba, majd a hónap vége felé, amikor a mogyoróbokrok virágporát gyűjtik már, akkor a lágyabb cukorlepénnyel is lehet etetni.

A gondos méhész ilyenkor már ellenőrzi a kaptárait, megvannak-e a méhei. Halk, tompa morajlás jelzi, hogy tele van a kaptár. Ha rákoppint a gazda a dobozra, akkor a morajlás felerősödik, majd egy idő után elhalkul. Ez azt jelenti, a méhanya is jelen van a kaptárban, ha a morajlás nem halkul el, valószínű hiányzik az anyaméh. Ilyenkor ezt egy másik családból pótolni kell.

Visszatérő kérdés az is, kell-e védekezni atka ellen. Több mint negyven éve, hogy az atkafertőzés időről időre felerősödik. A helyzetet nehezíti, hogy az élelmiszer-biztonság miatt több hatásos készítményt is betiltottak, de a biokészítmények között is találni megfelelőt, mondta Nagy­ernyei Attila.

Amelyik méhcsalád áttelel, ott bizonyára nincs gond az atkákkal, legközelebb az akác virágzása után érdemes az atkafertőzés ellen védekezni.

A mézárak a tavalyi rendkívül gyenge termés után jelentősen megemelkedtek. Még a hordós, nagybani felvásárlási ár is emelkedett, egy kiló akácméz után idén 2300 forintot (tavaly 1100-at), a vegyes virágméz után 950 forintot (tavaly 600-at) fizetnek a kereskedők.

Természetesen a piacon vagy a háznál értékesített méz ára ennél jóval drágább, az akácmézet 3000–3500 forintért, a vegyes virágmézet 1500–1800 forintért kínálják. A járvány ideje alatt lényegesen nőtt a mézfogyasztás, így a készletek fogytán vannak.

Nagyernyei Attila szerint vízválasztó lesz az idei év, mert ha a tavalyi kevés termés után is gyengére sikerül a tavaszi gyűjtés, akkor sokan hagyják abba a méhészkedést.

Még többet kellene enni belőle

A rendszeres mézfogyasztók bizonyíthatóan kevesebbet járnak patikába. A repceméz például kiválóan alkalmas gyomorsavtúltengés, reflux kezelésére, gyulladáscsökkentő, immunerősítő. Vérszegénység esetén a repceméz hatása szintén felbecsülhetetlen, hiszen magas vastartalma miatt elősegíti a fokozott vérképzést. Sokan idegenkednek tőle, mert hamar kristályosodik. A méhek által gyűjtött virágpor is nagyon kedvező hatású, rendszeres fogyasztásával növelhető a stressztűrőképesség. Húsz aminosavat és nélkülözhetetlen ásványi anyagokat – vas, réz, kén, nátrium, kálium, kalcium, magnézium – tartalmaz. Csontritkulás ellen is jó a méz: a kutatások szerint napi egy teáskanál segíti a kalcium felszívódását. Az egy főre jutó mézfogyasztás hazánkban meglehetősen alacsony, alig fél kiló évente, míg az uniós országokban ez két és fél kiló körül van.

Borítókép: Idén sajnos elmarad a tavaszváró méhésznap