2021.02.19. 14:00
Öntözésre és itatásra használják a kutakat
Úgy tűnik a kerti kutak használata időről időre foglalkoztatja a mezőgazdaságban tevékenykedőket.
20200916 Várdomb Várdombon egy Ausztráliából hazatért kútfúró Hevesi Sándor fúrja a kutat. Fotó: Makovics Kornél MK Tolnai Népújság
Fotó: Makovics Kornél
A kerti kutakkal kapcsolatban ezúttal az Agroinform.hu készített egy átfogó felmérést, miszerint a nem kevés érzelmi töltetet is hordozó téma kapcsán az engedély nélkül kutat létesítő válaszadók negyvenhat százaléka a jövőben sem tervezi bejelenteni illegális létesítményét az illetékes hatóságnál.
A jellemzően öntözési igények miatt létesített kutak engedélyezését a hazai vízbázis védelme indokolja. Ugyanakkor ezt az összetett és költséges folyamatot az elmúlt évtizedekben sokan elmulasztották: becslések szerint Tolna megyében is több ezer illegális öntözőkút létesült.
Idén januártól a kisebb, talajvizet kitermelő, öntözésre használt kutakat engedélyeztetni nem, csupán bejelenteni kell a Nemzeti Földügyi Központnál. Amennyiben a már meglévő kút vízjogi engedélyhez kötött, ezt az engedélyt most díjmentesen és bírság nélkül lehet megszerezni egészen 2023 végéig.
Az Agroinform.hu által mintegy kétezer-ötszáz válaszadó bevonásával elvégzett felmérésből az derül ki, hogy a tulajdonukban lévő kutak hatvannégy százaléka 2000 előtt készült. Ennek is köszönhető, hogy a kutak tulajdonosai sokszor nem rendelkeznek olyan alapvető adatokkal sem, hogy az adott kút milyen anyagból készült, milyen vízkészletet használ, milyen mélyen található. A felmérésben részt vevők harminchárom százaléka például nincsen tisztában azzal, hogy talaj- vagy rétegvizet használ-e.
A beérkező válaszok alapján a kutak vizét nyolcvanhárom százalékban konyhakertöntözésre és háztáji állattartás során használják fel. Vízminőségmérést mindössze a válaszadók tizenegy százaléka végeztetett a kútvízzel kapcsolatban. Az elvégzett tesztek negyvenhárom százaléka ivóvíz, míg ötvenhét százaléka öntözővíz minősítést eredményezett.
Az Agroinform.hu felmérése az éghajlatváltozással együtt járó talajvízcsökkenés jeleire is rákérdezett. A válaszadók huszonnyolc százaléka jelezte azt vissza, hogy az utóbbi években csökkent a kútjának vízhozama. Tizenegy százalék a korábbinál sokkal kevesebb vizet tud csupán kinyerni, további tizenhét százaléknak elsősorban aszályosabb időszakokban kell odafigyelnie a kivett víz mennyiségére.
Az új szabályok dióhéjban
A január 1-től érvényes rendelkezések szerint a jövőben nem szükséges vízjogi engedély olyan mezőgazdasági kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez, amely 50 méternél nem mélyebb, kizárólag mezőgazdasági öntözési célt szolgál, és nem érint ivóvízbázisokat, karszt- vagy rétegvízkészletet. Fontos azonban tudni, hogy ezeket a kutakat is be kell jelenteni hatósági nyilvántartásba, a kinyert víz mennyiségét pedig digitális kútvízmérővel kell nyomon követni. Amennyiben vízjogi engedély nélkül épült egy kút, arra fennmaradási engedélyt kell kérni. A díjmentes, és az időszakon belül bírság nélkül elvégezhető eljárás határidejét az új szabályok 2023 végére tolták ki. A köznyelvben kútamnesztiaként is emlegetett rendelkezés azonban csak a 2020. július 1-je előtt létesített kutakra vonatkozik.