Készülnek a tavaszra a tolnai gazdálkodók

Nagyon kevés volt a csapadék az elmúlt hónapokban, mondta Krieser János, a Paks-környéki Pusztabír Kft. vezetője, aki egyben a megyei gabonaválasztmány tagja is. Kétszáz milliméternyi nedvesség hiányzik a földekből, ezen a környéken a talaj felső rétegének csupán a negyven százaléka telített, tette hozzá. Ők már kétszer is kijuttatták a fejtrágyát az ősszel vetett hibrid búzára, árpára, repcére, de a bemosó eső hiányzott a tevékenységük után, márpedig ezzel tudna hasznosulni a fejtrágya. Ezen a vidéken mindig gyakoribb a szárazság, így a talajt is ennek megfelelően készítik elő.

Krieser János elmondta, viszonylag későn vetik majd a kukoricát, április közepe környékén, és ezt megelőzően nem készítenek előre mag­ágyat, hanem a vetéssel egy menetben végzik a munkát, hogy a talajt minél ritkábban „szellőztessék”.

A tengelici székhelyű Fito-Ten Kft. ügyvezetője, Kövecses Imre elmondta, ők is túl vannak az első fejtrágyázáson, amit az őszi búzájukra juttattak ki. Ezen a környéken is nagy a szárazság, melynek a tünetei látszanak is a búzavetésen. Nemcsak hogy kevés az eső, de szinte állandón fúj a szél, ami a még meglévő kis nedvességet is kiveszi a földből. Terveik szerint április elején vetik majd a napraforgót, kukoricát, a talaj-előkészítéssel viszont már végeztek.

Dübörög a tavaszi szezon, mondta Kőszegi László, a Hőgyészi Agrokémia Kft. tulajdonosa. A szokásosnál két-három héttel korábban kezdődtek a tavaszi munkák, ami részben az enyhe időjárásnak, részben a termelők szervezettségének köszönhető. A tavalyi járvány alatti helyzetből tanulva a gazdálkodók többsége sokkal szervezettebben, ütemezettebben adta le a rendeléseit mind vetőmagból, vegyszerekből és műtrágyából is. A forgalom is nagyobb, mint tavaly volt, tette hozzá Kőszegi László. Egyelőre a vírus okozta problémák kerülték el a céget, ami a fegyelmezettségnek és a védekezésnek köszönhető. A hőgyésziek kiadtak egy közleményt, hogy a hétfői kijárást érintő szigorítások az agrokémiát nem érintik, így továbbra is ki tudják szolgálni a gazdálkodókat.

A vetőmagüzletágban csupán 4-5 százalékos áremelkedés a jellemző, a növényvédő szerek 5-10 százalékkal drágultak. Ugyanakkor a magas terményárak ezt kompenzálják, hiszen a kukorica ára tonnánként 70 ezer, a takarmánybúzáé 60 ezer körül, az olajos magvaké pedig 150 ezer forint felett van.

Kőszegi László elmondta, a nitrogén-hatóanyagú műtrágya ára 50 százalékot drágult. A helyzetet nem könnyítette meg, hogy Péten átmenetileg üzemzavar volt, emiatt lehetnek ellátási gondok.

Őszre – a műtrágyázás másik időszakában – várhatóan a foszfortartalmú és komplex műtrágyák árának emelése is várható.

Gyakran látni tavasszal sárguló búzát a földeken

Szabálysértésbe ütközhet, aki nem megfelelő mennyiségű műtrágyát juttat ki. Nitrátérzékeny területen műtrágyát csak öt évnél nem régebbi talajvizsgálatra alapozott számítások alapján lehet felhasználni. A kijuttatandó tápanyagok mennyiségének számításakor érdemes figyelembe venni a talaj tápanyag-ellátottságát. Talajvizsgálatokkal jól kimutatható, hogy a növények által fel nem vett tápanyagok a talajban akkumulálódnak, ezáltal növelve annak tápanyag-tartalmát. A búza bokrosodás stádiumában végzett kora tavaszi nitrogén-fejtrágyázás jelentősége: növeli az állománysűrűséget, és kedvező hatást gyakorol a kalászonkénti szemszámra is. Gyakran láthatunk sárguló növényeket, ami általában nitrogénéhségre utal. Az ősszel kijuttatott nitrogén-hatóanyagot ugyanis egy őszi, október eleji vetés már rég elhasználta, ezért válik szükségessé az utánpótlás.

Borítókép: illusztráció