Tovább nőtt a termőföld ára, sokan jó befektetésnek tartják

Az Agrotax Kft. 2015 óta teszi nyilvánossá az adott évben kifüggesztett hirdetmények 24 645 adásvételt feldolgozó adatbázisa alapján készített éves termőföldpiaci körképét. Ez alapján a termőföld hektáronkénti piaci átlagára tavaly már 1,727 millió forint volt, ami 7,3 százalékos drágulás az előző évhez képest, amikor 1,602 millió forint volt. A haszonbérleti díjak is emelkedtek, a szántónál az éves átlagos hektáronkénti díj 75 ezer forint volt, ami 4 százalékkal több, mint egy éve. Az idén indult az eddigi legnagyobb földbirtok-szerkezeti rendezés, az osztatlan területek felszámolása, amely mintegy 3–3,5 millió személyt, valamint 2,4 millió hektárnyi területet érint.

Megyénkben Dombóvár, Tamási, Tolna, Bonyhád, Felsőnána, Bátaszék és Szekszárd környékén a kínálatnál nagyobb a kereslet szántóra és ültetvényre. A rét, legelő kevésbé kapós. Szekszárd térségében magasabb a bérleti díj is, jelenleg hetven–százezer forint körül van hektáronként, de arra is van példa, hogy ennél többet, százötvenezer forintot is fizetnek egy hektár szántó után.

A gazdasági környezet tavaly nem volt szokványos, a világjárvány mellett a piaci figyelem az osztatlan közös területek idén kezdődő felszámolására terelődött. Ennek ellenére a 30 éve tartó töretlen drágulás nem tört meg, legfeljebb egy-két művelési ágban lassult. A szántóknál minden régióban emelkedtek az árak, a leginkább, 13 százalékkal Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon, míg a legkevésbé, 8,3 százalékkal a Dél-Alföldön.

A megyéket vizsgálva a Budapesthez tartozó szántóföldek drágultak kiemelkedően, 22 százalékkal, Somogy, Veszprém és Komárom-Esztergom megyékben viszont 16-17 százalék közötti átlagos áremelkedés volt, a legkisebb mértékben pedig Tolna megyében nőttek az árak, 2,7 százalékkal. Érdemes megjegyezni, hogy Tolnában már addig is magas volt az ár.

A gyep hektáronkénti ára tavaly 1,436 millió forintra emelkedett, ami 8,2 százalékkal több mint előző évben volt. Tavaly az erdőkért átlagosan 977 ezer forintos hektáronkénti árat kellett fizetni, 9,8 százalékkal többet, mint egy éve. Tavaly a fél hektárnál nagyobb, hektáronként 10 millió forintnál alacsonyabb áron gazdát cserélt, gyümölcsös művelési ágba sorolt földrészletek átlagára 2,385 millió forint volt.

A fél hektárnál nagyobb területű szőlőparcellák 2,649 millió forintos átlagáron cseréltek gazdát. A legmagasabb, közel 3 millió forintos átlagárak a Dél-Dunántúlon voltak, míg a legolcsóbb az Észak-Alföldön. Tolna megyében 4 millió feletti hektáronkénti árra is volt példa.

Az egyik megyei gazdálkodó elmondta, sok függ attól is, hogy az adott terület benne van-e az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban, vagy csak a területalapú támogatást kapja. A két támogatás együtt, hektáronként meghaladhatja a százhatvanezer forintot. Ugyanakkor vannak térségek, ahol kisebb aranykoronásak a termőterületek, mint például Paks, Németkér, Sárszentlőrinc, Nagydorog vagy Györköny határában. Itt a gazdálkodónak be kell érnie azzal, hogy még ideális körülmények között is kevesebb lesz a termés hektáronként, mint Dombóvár vagy Szekszárd körzetében. A földbérleti díj is ehhez igazodik, itt hektáronként a negyven–hetvenezer forint is szép összegnek számít.

Nagy a földéhség, mondják a gazdálkodók és az árakat felnyomják azok, akik csak befektetésnek szánják a termőföld vásárlását, nehéz helyzetbe hozzák azokat, akik valóban termelni szeretnének. Az egyik bátaszéki gazdálkodó azt mondta, nehéz kigazdálkodni a magas bérleti díjat, hiszen a támogatás összege gyakorlatilag elmegy a földbérlet kifizetésére, a területen megtermelt kukorica, búza vagy más takarmánynövény ára nem mindig fedezi még az önköltséget sem. Így nem marad haszon a magas bérleti díjak miatt.

Az idei év elején lépett hatályba az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a termőföldnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvény illetve a hozzá kapcsolódó kormányrendelet. A szabályozással olyan mértékű birtokrendezés valósulhat meg, amely jövedelmező, fenntartható birtokméretek kialakítását segíti és várhatóan ilyen mértékű földpiaci mozgás nem lesz sem közép-, sem hosszú távon, áll az Agrotax elemzésében. A törvény mintegy 3–3,5 millió személyt, valamint több mint 1 millió ingatlant érint, amelynek összterülete mintegy 2,4 millió hektár.

Elővásárlási jog

Az osztatlan tulajdon az ingatlan megosztásával, vagy az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján szüntethető meg. Ezen ügyleteknél a nem földművesek is szerezhetnek területet. Ilyenkor az elővásárlási jog nem gyakorolható és nem kell kérni a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyását sem.

Tolna megye az élbolyban volt tavaly is

Tavaly Észak-Magyarország kivételével, ahol 1,3 millió forint az átlagár hektáronként, már mindegyik régiót 1,5 millió forint feletti átlagárak jellemeztek. A korábbi évekhez hasonlóan a legtöbbet, 2 millió forint feletti átlagárat a Dél-Alföldön kértek a termőföldért. Budapesten 2,8 milliót, utána a megyei sorrendben a legdrágább Hajdú-Bihar és Békés megyék 2,3 millió forinttal, valamint Tolna megye 2,1 millió forinttal. A legolcsóbban, 1,5 millió forint alatti átlagáron Zalában (1,2 millió), Nógrád (1,1 millió), Heves (1,3 millió) és Borsod-Abaúj-Zemplén (1,4 millió forint hektáronként) megyékben jelentek meg kifüggesztések.

Borítóképen: György Illés traktoros tavaszi mezőgazdasági munkát végez Dúzs határában