Tolnában is gyorsan drágul az építkezés

Nem csak a lakás­építésre jellemző a nagyarányú drágulás tendenciája, tudtuk meg Korcsmár Istvántól, az Alisca Bau Zrt. elnökétől. Nekik általában korábban kötött, éves, vagy még hosszabb idejű szerződéseik vannak, utólag nem tudják módosítani, így nem tudják az áremelkedést érvényesíteni, azt úgymond le kell nyelniük. Más a helyzet, ha magán-, vagy mikrovállalkozó egy-két hónapra köt szerződést, ott előre bekalkulálják a drágulást.

A robbanásszerű áremelkedésnek – mondta – egyik oka a forint-euró árfolyamának változása, mert az építőanyag jó része vagy külföldről jön, vagy idehaza külföldi tulajdonban lévő cégek gyártják, akik szintén euróban számolnak, és a 320, és a 360 forintos euró között nagy a különbség.

Másik ok a járvány. Amiatt egy, másfél évre szinte mindenhol leállt az alapanyag­gyártás, most pedig, hogy az ipar magához tért, Kínában és az Egyesült Államokban rakétasebességgel indulnak az építkezések, és letarolják a piacot. A drágulásban szerepe van a bérek alakulásának is, amelyek az utóbbi időben az építőiparban is nőttek. Viszont arra, hogy esetleg a kartelezés is oka lehet a drágulásnak, a szakember csak mosolygott. Előfordul, de nagyon ritkán – mondja –, ennek most alig van jelentősége. Azt csak ott tehetnék meg, ahol egy-két monopolhelyzetben lévő kereskedő van, Szekszárdon viszont sokkal többen vannak, s az építők, ha valahol néhány forinttal olcsóbb árut találnak, felrúgják az akár évtizedes kapcsolatot is. Kartelleztek a cementesek korábban, hárman voltak, meg is buktak. De van más ok is, például, hogy március elején a BASF ludwigshafeni vegyi üzemében tűz ütött ki, az építőipari termékek gyártói nem jutottak alapanyaghoz, s a polisztirol szigetelőanyagok ára 400 százalékkal megemelkedett. Összegezve, a változásnak sok oka van, s egyik sem kedvez az építtetőknek és az építőknek.

Borítókép: illusztráció