A szőlőn is jelentkeznek az aszály jelei

Az elmúlt héten nem változott semmi a szőlőben, egy milliméternyi eső érkezett, ami csak a kedélyeken javított néhány órára, de a szőlőn nem segített. Most már a kukorica és a napraforgó után a szőlőn is markánsan kezdenek látszani az aszály jelei, mondta dr. Gabi Géza szekszárdi agrárszakmérnök.

A leveleken napégési tünetek, a fürtökön egyenetlen érés jelei tapasztalhatók. Több termelő kénytelen öntözni a fiatal oltványokat, megelőzve azok kiszáradását. A rovarok közül a darazsak és a hangyák a vízhiány miatt szétrágják a bogyókat, kártételükkel sok szemet felsértenek. A korábban lisztharmatos fürtök is rosszul zsendülnek. 

A lisztharmat számára már csak a fejlődésben elmaradott bogyók és a fiatal lomb jöhetnek szóba, mint károsítható felület, de ez, a jelentős asszimilációs felület veszteség miatt, főleg ilyen aszályban, kihatással lehet a zsendülő fürtökre is. További probléma, hogy alig van új levélképződés a szárazságban, a termés viszont sok helyen nagy mennyiségű. A két ellentétes dolog kényszerérést, töppedést hozhat.

Az erősen zöldmunkázott tőkéken a fürtök a napra kerülnek. A bogyókat érő erős sugárzás hatására a bogyók bőrszövete megperzselődik. A mag károsodott része feletti bogyórész elhal, rászárad-rátöpped a magra, féloldalas bogyó keletkezik. 

A túlterhelt tőkéken ebben az időszakban megjelenhetnek a tőkeelhalás tünetei. A terhelés csökkentésével, lombtrágyák folyamatos használatával megelőzhető a betegség fellépése. A tőke szakszerű, az első tünetek megjelenésekor elvégzett, visszavágásával újra nevelhetjük a növényt.

A szőlőben a gyomnövényekre is fordítsunk kellő figyelmet. Ha az ültetvény mostanra kigyomosodott, a nyári kezelést glifozát tartalmú készítménnyel végezzük el. Tartsuk parlagfűmentesen az ültetvényeket és környékét. A hatóság az idei évben légi felderítéssel is próbálja a parlagfűvel fertőzött területeket beazonosítani.