Ennél olcsóbb már nem lesz a dinnye

Bár még csak július második felében járunk, a szakemberek szerint az idei dinnyeszezon már elérte a csúcsát, ezt követően pedig lassan, de biztosan csökkenni fog a kínálat is. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeb beszámolójából kiderült: az extrém hőhullám nagymértékben befolyásolja az idény alakulását, ennek hatására a későbbre időzített tételek is korábban érnek be. A hőség miatt a szezon csúcsidőszaka jelentősen lerövidült, összeérett a dinnye, ráadásul a szélsőségesen meleg idő óriási kihívást jelent a gazdáknak is. 

Az általunk kérdezett Tolna megyei termelők elmondták, nagy kihívást jelent megvédeni az erős napfénytől a dinnyét, ott ahol nem tudtak öntözni, ott leszáradt a növény lombja, a termés nagy része tönkrement. A hőség miatt a termésátlagok is sok helyen elmaradnak a szokásostól, van, ahol hektáronként húsz tonna a hozambeli különbség az előző évekhez képest. A múlt hét közepéig Tolna megye piacain, az értékesítő helyeken kilónként, 350 forintos értékesítési árát tartotta a dinnye, majd a szerdai piacnapon esett száz forintot, jelenleg is 250 forintért kínálják a legtöbb helyen.

Sőth Mihály Szekszárdon két helyen is értékesít zöldséget, gyümölcsöt, köztük dinnyét is. Korábban ő maga is dinnyetermelő volt, így jó kapcsolatot ápol a dinnyésekkel. Mint mondta, több gazdálkodó nevelgetett kései fajtákat is, ezek segítik majd a piaci kínálatot, így talán szeptember elejéig kihúzható az értékesítés. Jelenleg a nagybani piaci felvásárlási ár 150-160 forint kilónként, a gyengébb minőségű dinnyéért pedig 80 forint körüli árat fizetnek a kereskedők. 

Ez utóbbi dinnye minősége nem biztos, hogy megfelelő, ezek a már említett gyümölcsök, melyeknek teljesen elment a lombja a nagy melegben, szárazságban és a termést a csupasz földről szedték fel. A vásárló tehát alaposan nézze meg, mit vásárol, ha olcsón kínálják neki a dinnyét. – Sajnos az idén a forgalom is visszaesett, mondta Sőth Mihály, pontosan lehet érezni a vásárlásokból, ki, mikor kapott fizetést, nyugdíjat. 

A termelők sem elégedettek a forgalommal, a sok munka nem igazán térül meg. Többen elmondták, idén is megfogadták: ez lesz az utolsó év, amikor ezzel a gyümölccsel foglalkoztak. Nagy a költség, a tavalyinál harminc százalékkal több a kiadás, a bevétel pedig nem több, mint tavaly. A gazdálkodók azon tudnak spórolni, hogy a család minden tagja dolgozik ilyenkor. Hajnalban a földeken vannak, a földekről pakolják a dinnyét, viszik a piacra, nagybanira. 

Köztudott, hogy a görögdinnye iránti kereslet általában a hőmérséklettel egyenes arányban nő, vagyis minél melegebb van, annál több fogy a hűsítő termésből. A növekvő fogyasztás ugyanakkor úgy tűnik, az idén kevésbé igaz, és ez nem csak a belföldi piacra jellemző, a nyugat-európai országokra is. Az elszálló rezsidíjak és élelmiszerárak miatt az emberek igyekeznek visszafogni a kiadásaikat.

Megváltoztak az igények

Alapjaiban megváltoztak a magyar gazdálkodás körülményei: a klíma, maga a növény és a technológia is. Zöld helyett csíkos már a dinnye, kevésbé lédús a paradicsom, és a régi almafajták is már csak a kistermelőknél kaphatók. Évtizedek alatt nagyot változtak a mezőgazdasági termékek és a termelés megoldásai is. Napjaink gyümölcs­ültetvényein a gyümölcsfák hat-nyolc év után elvesztik a termésbiztonságot, szemben a nyolcvan-száz éves fajtákkal. A nyolcvanas években még kizárólag a zöld héjú dinnyét ismertük. Ezt a fajtát kaptuk a piacon és a zöldségeseknél is. Ma már a csíkos dinnyéből van több, a zöld háttérbe szorult. Bármilyen meglepő, a változást a vásárlók idézték elő. 

A régi paraszti kultúrában szalmába bugyolálva tették el a kisebb dinnyét télire, ahogy sok zöldséget is, ám ez napjainkban már kevésbé jellemző. Hiába vágyunk a régi ízekre, a fajtanemesítők a termelők szükségleteit szolgálják ki, akik a vásárlók igényeinek megfelelően választanak egyes tulajdonságokkal rendelkező fajtákat. Hiába keressük a régi ízeket, ha szemre vásárolunk, mert inkább ez jellemző a vásárlókra.