Válságba kerülhetnek az éttermek, szállodák

A szállodák 20–25 százaléka, míg a vendéglátóhelyek 30–50 százaléka zárhat be az infláció és a rezsiköltségek miatt – erről beszélt Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke egy tévéműsorban. Többek között elmondta, a koronavírus-járvány hullámainál nagy gondban voltak a szállodák és a vendéglátóhelyek, de tudták, hogy ez véget fog érni, és majd elindul valami. Most viszont teljesen sötét alagútba mennek bele, és nem tudják kezelni azt a fajta költségnövekedést, ami most van. 

A nagy zuhanás 2020 márciusától indult, a döntő ok a külföldi vendégek elmaradása volt. A járványkorlátozások feloldása ugyanakkor kedvező kilátásokat vetített előre, beindult például a fesztiválturizmus is. Az ukrán helyzet azonban nagy inflációt indított el. Flesch Tamás szerint kétségbe vannak esve a szállodaiparban dolgozók. Arról is beszélt, hogy ha szállodákat zárnak be, akkor el kell küldeni a munkaerőt, valamint a szállodabezárás is pénzbe kerül, hiszen az épületet úgy is fűteni kell. 

– A napokban volt egyesületi összejövetelünk – mondta Keszthelyi Szabolcs, a szekszárdi Szász Étterem ügyvezetője, valamint a Vendéglátók Kerekasztala Szekszárdért Egyesület elnöke. – A tagok beszámolója szerint a jelenlegi helyzet aggasztó – tudtuk meg az elnöktől. Aki nyáron fesztiválon dolgozott, nem panaszkodhat a forgalomra, az éttermekben idén nyáron kevesebb volt a betérő vendég, mint egy éve, de talán a Covid utáni újranyitás hónapjait nem is szabad zsinórmértékként használni.

Nehézséget okoz az árubeszerzés, az állandóan emelkedő árak. Talán sokan nem is tudják, de a befagyasztott árak (csirkemell, étolaj, cukor) a vállalkozásokra nem vonatkoznak. Így talán jó, ha tudjuk, az étolaj piaci ára már ezer forint, a csirkemell kilója 2500 forint felé jár. Az import termékeknél az euró árfolyama indokolja az emelést, a hazai beszállítók pedig a rezsiköltség emelkedését és az üzemanyagárak emelkedését igyekeznek kompenzálni. 

A madárinfluenza a szárnyasok árát tornázta még feljebb, az aszály is kihat az árakra, köztük olyan alapanyagokra, mint a liszt. Érzékeltetve a problémát: előfordul, hogy péntekről hétfőre egy termék ára 10–15 százalékkal emelkedik – ilyen mértékben nem tudja követni az árváltozást a szakma. Az elnöktől megtudtuk azt is, hogy van olyan egyesületi tag, aki tavaly ilyenkor 22 forintot fizetett egy kilowattóra áramért, az utolsó számlán már 90 forintot kértek ugyanannyiért. 

Nehéz a megnövekedett költségekkel a jövőbe tekinteni. Sajnos már van Tolna megyében is olyan kávézó, étterem, amely a bezárás mellett döntött, és ez még csak a kezdet. Azt, hogy mi lesz ősszel és télen, sajnos megjósolni nem lehet. Természetesen azok a vállalkozások, amelyek tőkeerősek, talán egy kicsit könnyebb helyzetben vannak, de optimizmusra nincs ok. Egy dologban valamennyien egyetértünk: akár csak a Covid-járvány idején, most is csak magunkra számíthatunk – mondta Keszthelyi Szabolcs.

Flesch Tamás azt is mondta, hogy a vendéglátóhelyek tömegei fognak bezárni, nem elképzelhetetlen, hogy 30–50 százalékuk erre kényszerül az őszi hónapokban, a szállodák esetében ezt a számot 20–25 százalékra teszi. Azért akad pozitív példa is. Bátaszéken például Makk Norbert ismert vendéglátós Séf néven indította el vállalkozását idén márciusban. Mint mondta, a Covid-járvány idején felismerte, hogy át fog alakulni az emberek igénye.

Nem szívesen ülnek be idegenek közé étterembe, félve a járványoktól. Ugyanakkor van egy réteg, aki megfizeti és el is várja a luxusételeket, és van egy másik réteg is, aki amikor hazajön a munkából, leül a családjával az asztalhoz és házhoz rendeli a megfizethető, jó minőségű ételt. A szlogenjük: „dobozba zárt mestermunka”. Ennek a két rétegnek szeretnének megfelelni.