2022.10.28. 11:30
A megmaradás a cél ma, nem a fejlesztés
Energiaköltség-támogatást igényelhetnek a feldolgozóipari tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások. A támogatásnak persze örülnek, de annak nem, hogy sok adminisztrációval jár a folyamat, és hogy beruházáshoz kötött a támogatás.
Toleczi Zsanett, az étterem alkalmazottja egy sütőgépnél (A szerző fotója)
Beruházáshoz kötött energiaköltség-támogatást igényelhetnek a kis- és középvállalkozások (kkv-k). A Technológiai és Ipari Minisztérium közleménye szerint a kormány a nemzetközi energiaválság hatásainak leginkább kitett feldolgozóipari kkv-ket, a munkahelyek megőrzése érdekében vissza nem térítendő támogatással segíti. A regisztráció október 20-án kezdődött.
A cégektől az október, november és december havi áram, gáz és távhő költségnövekményük felét vállalják át, legfeljebb ötszázezer eurónak megfelelő forintösszegben. A pályázóknak 2024 végéig energiahatékonyságot növelő beruházást kell végrehajtaniuk, s vállalniuk kell azt is, hogy az idei harmadik negyedévi statisztikai állományi létszámuk nem csökken tíz százaléknál nagyobb mértékben 2023 szeptember végéig.
Az érintettek örülnek is, meg nem is. Minden segítség jól jön a drasztikusan megemelkedett energiaárak miatt – mondják -, a létszámmegtartás se probléma, hiszen a többség nem leépítést tervez, hanem munkaerőhiánnyal küzd, ám a kötelező beruházástól ódzkodnak. Szerintük most, amikor a megmaradásért küzdenek, nem időszerű a fejlesztések tervezése.
Kászpári Károly pékséget működtet Tengelicen. Gázzal fűtött kemencében, 250 fokon sül a kenyér nap mint nap. Még nem végzett számvetést, de körülbelül hétszeresére emelkedett számára a gáz ára. Az áramköltség is megsokszorozódott. Sok mindenre kell figyelni, az se mindegy, hogy valaki egyetemes szolgáltatótól vagy szabadpiacon szerzi be a villamos energiát. A pályázatokkal rengeteg a papírmunka.
Az egyikhez például több tucat számlát kellene lefénymásolni mellékletként. S akinek nincs erre alkalmazottja, inkább hagyja az egészet. Az ügyintézés sem egyszerű. A szolgáltatók vonalai túlterheltek, s amikor személyesen bement, azt mondták neki, hogy időpontot kellett volna foglalnia. Hogyan, ha elérhetetlenek? Sokan szidják az ügyfelezőket, akik pedig vétlenek, de kikészíti őket a stressz.
Kajtár Margit cukrászdát és éttermet működtet Szekszárdon. A cukrászdát most bezárta a sétáló utcában, tavasszal talán újranyit. Az étterem a kórházzal szemben, döcögősen még megy. Gázt nem használ, viszont a villanyszámlája 3,5-szeresére, a távfűtés tizenkétszeresére növekedett. Spórolni nem tud ezeken, az a dolga, hogy süssön, főzzön nagy teljesítményű, nagy energiaigényű eszközöket használva, és hogy meleget biztosítson a betérő vendégeknek. Szerinte most a vendéglátósok sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint a járvány idején.
A tartalékaikat már felélték, kormányzati segítséget várnak, ám, hogy az beruházáshoz kötött, nem tetszik nekik. Az elmaradozó vendégeket visszacsalogatni szinte lehetetlen. A karantén alatt sokan megtanultak otthon sütni, főzni, némelyek még eladásra is dolgoznak, feketén. Aki meg rendesen fizeti az adót, a járulékokat, a rezsit, nem tud nyereséges lenni, mert Szekszárdon nem adható el egy torta kétezer forintért. A vállalkozó szerint: van egy lélektani határ, amit, ha átlépnének, ha áthárítanák a nyersanyag-, a munkabér- és az energia-áremelést a vevőkre, elveszítenék a megmaradtakat is.
