Energia

2022.12.08. 14:30

A háború árnyékában: Franciaország bővítette uránkereskedelmét Oroszországgal

Az orosz–ukrán háború furcsa alkuk kikényszerítését teszi szükségessé, a szankciók ugyanis nem terjednek ki a nukleáris üzemanyag kereskedelmére.

vg.hu

A háttérben óriási üzleteket bonyolítanak le Oroszországgal, ezek közül csupán egy a Greenpeace által ismertetett francia beszerzés, amely hatalmas mennyiségű újrahasznosított uránról szól. Az orosz függés megszüntetése az újrahasznosítás terén több mint egy évtizedet igényelne, szakértők pedig arra figyelmeztetnek, hogy a francia energetikai rendszer pengeélen táncol majd a télen.
Az orosz–ukrán háború furcsa alkuk kikényszerítését teszi szükségessé, a szankciók ugyanis nem terjednek ki a nukleáris üzemanyag kereskedelmére.

A háttérben óriási üzleteket bonyolítanak le Oroszországgal, ezek közül csupán egy a Greenpeace által ismertetett francia beszerzés, amely hatalmas mennyiségű újrahasznosított uránról szól. Az orosz függés megszüntetése az újrahasznosítás terén több mint egy évtizedet igényelne, szakértők pedig arra figyelmeztetnek, hogy a francia energetikai rendszer pengeélen táncol majd a télen.

A La Tribune című francia gazdasági napilap terjedelmes cikkben részletezte, hogy tíz év óta most először érkezett Franciaországba Oroszországból Remix üzemanyag, ami gyakorlatilag újrahasznosított uránt takar. Az újrahasznosított uránt a francia állami közműszolgáltató, az EDF használja fel a cruas-i erőművének reaktoraiban.

Ezen a ponton érdemes megjegyezni, természetes urán (azaz nem újrahasznosított üzemanyag) folyamatosan érkezik az unió tagállamaiba Oroszországból. (Az Euratom ellátási ügynökség 2021-es adatai szerint az orosz részesedés a Roszatom kazah érdekeltségeit is ideszámítva bőven meghaladja a 40 százalékot.)

A szóban forgó biznisz a kiégett francia fűtőanyagok oroszországi feldolgozást követő ismételt üzembe helyezéséről szól.

A menetrend logikus: miután az elhasznált francia fűtőelemek körülbelül tíz évet eltöltenek egy speciális pihentetőmedencében, Franciaországban reprocesszálják, az eljárás közben kinyert értékes uránt pedig Oroszországban feldolgozzák és dúsítják. Ezt a feladatot jelenleg Oroszországban képesek elvégezni, a technológia Európában nem áll rendelkezésre, a fejlesztés pedig több mint egy évtizedet venne igénybe.    

A napilap írása felidézte, hogy az EDF 2018-ban „reaktiválta” azt az orosz partnerségi megállapodását, amely alapján a keleti partner a franciaországi reaktorokban elhasznált urániumot „újrahasznosítja”. A vonatkozó megállapodást a felek már jóval korábban aláírták, ám nagyjából tíz évig inaktív volt, alapvetően gazdasági okok miatt.

A fukusimai katasztrófa után az urán világpiaci ára annyira alacsony volt, hogy nem érte meg újrahasznosítani a kiégett fűtőelemeket. A november végén érkezett újrahasznosítotturán-szállítmányt ugyan nem sújtják uniós szankciók, ám az ukrajnai válság miatt rendkívül érzékeny kérdésről van szó. Különösen azért, mert egy francia állami nagyvállalat adott megbízást. Ráadásul eddig úgy tűnt, hogy a francia reaktorpark működtetéséhez Remix üzemanyagra nincs szükség, most viszont mégis ezt a fűtőanyagot használják.    

A La Tribune december 1-jén kérdezett rá az EDF-nél a szállítás dátumára, és azt a választ kapta, hogy az már megtörtént, a használt fűtőanyagot pedig még 2021-ben küldték ki az orosz félnek. Az ügyet egyébként a Greenpeace derítette ki. A szervezet a dunkerque-i kikötőben figyelt fel számos, részben dúsított, részben természetes uránt tartalmazó, Oroszországból érkezett konténerre. (Ugyanúgy, mint szeptemberben, amikor az uránszállítmány egyik végső úti célja Németország, a Framatome által üzemeltetett lingeni üzemanyag-összeszerelő üzem volt. Az itt gyártott nukleáris fűtőelemeket francia, belga, svájci, holland, brit, spanyol, svéd és finn atomerőművek is használják.)

Az EDF nem közölte, milyen hosszú időre kötött szerződést az orosz partnerrel, a francia energetikai tárca pedig nem válaszolt a lap megkeresésére. A La Tribune írásában kitért arra, hogy az etikai és morális kérdéseket felvető ügylet semmilyen jogi akadályba nem ütközött. Az újság azt sem hallgatta el, hogy a francia áramszolgáltatás „télen borotvaélen fog táncolni”.

Óriásmágnes

Az európai–orosz együttműködés a kutatás-fejlesztés területén sem szakadt meg. A Roszatom szállítja a franciaországi ITER magfúziós programjához szükséges hat óriásmágnes egyikét, amely a világ legnagyobb tokamakjának, azaz kísérleti fúziós reaktorának a nélkülözhetetlen alkatrésze lesz: ezek a mágnesek tartják majd egyben a plazmát a fúziós reaktorban. A 200 tonnás, kilenc méter átmérőjű berendezés megtervezése és gyártása nyolc évig tartott.

A Roszatom egyedi fejlesztését szállító hajó novemberben indult el Szentpétervárról, és kéthetes út során, Amszterdam érintésével jutott el Marseille-be. Az ITER az Európai Unió energetikai projektjeinek egyik zászlóshajója. Dél-Franciaországban 35 nemzet – az uniós tagállamokon kívül Oroszország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Svájc, India, Kína, Japán és Dél-Korea – működik együtt a világ legnagyobb magfúziós berendezésének megépítésén.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában