A sertés és a csirke versenyez egymással

A vásárlók nagyon is figyelemmel kísérik a húsárakat, általában az élelmiszerár-stop termékeiből vásárolnak a legtöbbet, tehát a házi sertéscombból, a csirkemellből, a csirke-farhátból, a csirkehátból, a csirkefarból és a csirkeszárnyvégből, tudtuk meg egy szekszárdi húsüzlet tulajdonostól.

Ha nem kizárólag az ár alapján döntenek, akkor is a legkedveltebb a sertés és a baromfi, azok közül is mindig az, amely olcsóbb egy kicsit, például az oldalas, a lapocka, a comb. 

– A vásárlóknak fontos a hús minősége, ha azt látják, hogy szépen vannak lepucolva, zsír és minden egyéb nélkül, akkor szívesen veszik azokat. Tehát a színhús a nyerő. Mi különösen odafigyelünk erre, hiszen tapasztalataink szerint például a bevásárlóközpontokban ez már nem annyira szempont.

Így fordulhat elő, hogy ha a vásárló nem a megfelelő helyen vesz egy kiló combot, abból harminc dekát otthon lepucolhat. Igaz, a kisebb mennyiséget akár hasznosíthatja is, ha például ledarálja – mondta a tulajdonos. 

Hozzátette: a vásárlók fele tudatosan választ húsárut, valamint gyakran kérdezik tőlük, hogy melyik rész mihez jó, mit vigyenek a leveshez, fűszerekről is szoktak érdeklődni, sőt, főzési tanácsokat is kérnek tőlük. 

– A tapasztalataink szerint a magyarok szeretik a húst, húsevő nép vagyunk, és inkább a sertéshúst kedveljük, még akkor is, ha a baromfi egészségesebb. A sertést az íze és a könnyebb elkészíthetősége miatt favorizáljuk, valamint azért, mert régen sok disznót tartottunk a házaknál, és szokássá vált az állandó fogyasztása. A magyarok a marhahúst is szeretik, azonban az ára miatt nem tartják annyira számon – mondta. Hozzátette: egy-egy húsüzletből akár több száz kiló húst is elvihetnek a vásárlók naponta. 

Egy paksi húsboltban elmondták, csak olyan húsokat tartanak, amelyeket el is visznek, ezek a baromfi, a sertés és a marha. 

– Étkezési szokás kérdése, hogy ki mit szeret, aki például csak a csirkemellet eszi, az akár három-négyezer forintért is megveszi annak kilóját. Keresik az élelmiszerár-stopban érintett termékeket is – mondta portálunknak Hajdú József alkalmazott.

Hozzátette: a vásárlók például megkérdezik tőlük, hogy miből készül a brassói aprópecsenye; ilyenkor elmondják, hogy sertéshúsból. Erre egyébként nagyobb a kereslet, de a csirkét is viszik. A marhahús árát általában drágállják a vásárlók. 

Dombóváron, az egyik húsboltban csak sertéshúst tartanak. Rácz Róbertné húsbolti alkalmazott lapunknak elmondta, hogy náluk nem csak az élelmiszerár-stopot érintő termékeket keresik, hanem az akciós húsokat is. Az ár mindenhogyan fontos a vásárlóknak. 

– Van, aki recept tanácsokat kér tőlünk. Jellemzően a gulyáslevesbe a zsírosabb lapockát szeretik. A rántott húshoz a karajt viszik, a pörköltekhez a lapockát, a sült húsokhoz a tarját és az oldalast. Ritkán keresik a malachúst, a malacpecsenyét inkább karácsony, szilveszter ünnepén sütik – tette hozzá. 

Az idei évi húsfogyasztási mennyiségek éves összegzése természetesen még várat magára. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2019-es adatai alapján azonban akkor az egy főre jutó sertéshús harminchárom kilogramm volt egy évben. A baromfihúsból fejenként abban az évben harminchat kilogramm fogyott. A marhahús egy főre jutó mennyisége pedig négy kilogramm volt. Halból a 2019-es évben hat kilót ettünk fejenként.