Adósság fejében viszik a terményt a kereskedők

Krieser János, aki a Paks környéki Pusztabír Kft. vezetője, egyben a megyei gabonaválasztmány tagja is, elmondta, csalódottak, mert többet vártak az árpától, a repcétől és a búzától is. Búzából ezer tonnával termett kevesebb a vártnál. Csalódásuk oka, hogy sokat költöttek az idei termésre - drága volt a műtrágya, a vetőmag, a vegyszerek, a gázolaj - a termény ára pedig még a tavalyinak a felét sem éri el. Tavaly 140 ezer forintot kínáltak egy tonna búzáért, idén 65 ezer forintot adnak most érte.

– A terményt – búzát, repcét, árpát – el kellett adnunk az adósságunk fejében, hogy a kiadásainkat fedezni tudjuk. Az biztos, hogy idén nem nagyon vásárolunk input anyagokat, mert nincs rá pénz. Munkabérre, gázolajra tartalékolunk. A következő évet valahogy túl kell élni. Bízunk benne, hogy a kormány kedvezményes hitellel segíti majd a gazdálkodókat – mondta Krieser János.

Hasonló a helyzet az ország minden vidékén. A vártnál jóval kevesebb lett az eddig betakarított termény.

A sárga rozsdával fertőzött táblákon előfordul, hogy a szépnek látszó kalászokban 4-5 összesült szem van csak. A június eleji egyhetes intenzív eső gátolhatta a virágzást, a beporzást, mondták a szakemberek.

A búza termőterülete az elmúlt évekhez viszonyítva 6 ezer hektárral nőtt, a termésátlaga jóval alulmarad a vármegyében megszokott átlaghoz képest. 2021-ben 6,1 tonna, 2022-ben 6,6 tonna volt hektáronkénti átlag, idén ez 0,33-1 tonna hektáronkénti kiesést jelent.

A repce hozama 3,1 tonna hektáronként, de nagyon szép 3,8-4 tonnás eredmények és jóval gyengébb 2-2,1 tonnásak is születtek. Báta és Bátaszék határában megdőlt az állomány, Kölesd-Szedres határában a pár hete lecsapó vihart követően a megdőlt táblákon elkezdett a becőkből peregni a szem és a vadak sem
kímélték a táblákat.

A vármegyei kormányhivatal agrárügyi és környezetvédelmi főosztályához június 26-a és július 7-e között 21 kárbejelentés érkezett, ez 77 parcellát és 381 hektár területet érintett. A károk megoszlása szerint a 77 parcellából 5-re jégeső, míg a többire viharkár volt a jellemző. A parcellák több mint fele a paksi járásban, harmada a tamási járásban fekszik. Szekszárd és Dombóvár környéke a bejelentésekkel szórványosan érintett. Jégesővel 4 parcella minőségi borszőlő és egy kukorica érintett.

Az őszi árpa víztartalma 9-12 százalék között alakult. A hektolitersúly várakozáson aluli, 50-62 közötti, de inkább az alsó értékhez közeli a jellemző, ami nagyon alacsony értékű, a szabvány 63-68 helyett. Fehérjetartalom 12,5-13,5 százalék. Sörárpának nem jó, de takarmányozásra igen.

A búza beltartalmi értékei nem hozzák a várt értékeket, nem túl jók, zömmel euró minőségűek, de van malmi minőségű is. Alacsony a hektolitersúly, 75-80 között változik, amelyik tételnél magasabb értéket mérnek, annak a fehérje- és sikértartalma gyengébb. Sikér 33, fehérje 13,6- 14,5 közötti értékű. 

Raktározási problémákat egyelőre a Bonyhádi járásból Aparhantról jeleztek. Nincs felvásárlási kedv, nem tudják eladni a betárolt terményeket. A lekötött terményeket tudják csak értékesíteni, nyomott áron. 

A mezőgazdasági járművek műszaki hiányosságaira hívták fel a gazdák figyelmét a szakemberek. Közúti ellenőrzés során, amennyiben szemrevételezéssel megállapítható a hiány (például: korrózió, kasztni, futómű, gumiállapot, rakfelület, világítás, stb.), berendelés alapján közigazgatási bírságot is vonhat maga után. Az a tapasztalat, hogy ennek ellenére a járművet továbbra is a feltárt hiányosságokkal használja a sofőr akár hónapokig, ami a többi közúti közlekedésben résztvevők biztonságát is veszélyezteti. Javaslat, hogy a közigazgatási bírság helyett azonnali javítást, pótlást rendeljenek el, okmányelvonással, amit csak a javítólap bemutatásával, a hiba korrigálásával kaphatna vissza a tulajdonos, járművezető.