MCC Gazdaságpolitikai Műhely

2023.07.07. 14:00

Csökken az infláció, az év végére egy számjegyű lehet

Miért nőttek az árak, mi okozta az inflációt és az árfolyamváltozásokat? – erről volt szó szerdán, késő délután a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szekszárdi képzőközpontjában. A nyári szünet előtti utolsó szakmai programon Mi fér a kosárba? címmel Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője beszélt arról, hogy miért fizetünk többet szinte mindenért.

Szepesi László

Mi fér a kosárba? című előadásában Sebestyén Géza beszélt arról, hogy miért fizetünk többet szinte mindenért.

Fotó: Kiss Albert

Az egész világot sújtó magas inflációnak több oka van – mondta az előadó –, ezek között a legfőbb pedig az energia drágulása. Ezt főleg az orosz–ukrán háború, s az emiatt bevezetett szankciók negatív hatása okozta. Ekkor ugyanis a kínálat szűkösebb lett, messzebbről, drágábban és magasabb szállítási költségekkel kellett beszerezni az olajat és a gázt, s ez növelte az elektromos áram árát is, hisz annak is egy részét gázból állítják elő, s ha drágul a gáz, többe kerül az áram is. Emellett lényeges faktor volt a tavalyi, nagyon durva aszály is, ez az élelmiszerek áránál idézett elő komoly növekedést, hiszen hiány volt belőlük. És ok volt az is, hogy a háború miatt nem jutott ki Ukrajnából, illetve Oroszországból élelmiszer-alapanyag.

Fotó: Kiss Albert

Mindehhez – ezeknél ugyan kisebb mértékben – hozzájárult az a sokak által nem is ismert tény, hogy Amerikában felpörgött a pénznyomtatás. A koronavírus okozta járvány miatti válság hatásait orvosolandó, az USA megnégyszerezte a kibocsátott pénz mennyiségét, az pedig, keresve helyét a világban, megnövelte az árát sok árunak, szolgáltatásnak, s rontotta a forint árfolyamát is. Mindezért végül a vásárlók, a fogyasztók fizették meg a számlát. Ugyanis, tény, hogy megnőttek a költségeik a vállalkozóknak, vállalatoknak is, folytatta az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, de ők nem tudták, nem akarták a költségeket egyedül viselni, hiszen azért dolgoznak, hogy nyereségesen tevékenykedjenek, nem pedig azért, hogy veszteségeket halmozzanak fel. Így azokat áthárították a fogyasztókra, már amennyire azok azt hajlandók voltak elviselni.

Viszont a kutatások azt is feltárták mind a hazai, mind a nemzetközi inflációnál, hogy az árak emelkedésének jelentős tényezője nem is költségek, hanem inkább a vállalati nyereségek növekedése volt. Ugyanis, mikor az árak elszállnak, a vállalatoknak sokkal könnyebb árakat emelni, mert kevésbé veszi észre a fogyasztó. Ekkor beszéltek magyarázatként ár-bér spirálról, hogy a bérek növekedése miatt nőttek az árak. Valójában viszont a bérek kevésbé emelkedtek mint az árak. Ami jobban nőtt, az a profit.

A Gazdasági Versenyhivatal az árkartellt bünteti, a vásárlókat napjainkban az árstop segíti, illetve újabban a kereskedelemben kötelező akciók bevezetése. Ebben a hónapban emellett indult az online árfigyelő rendszer is, amelyben a vásárlók láthatják, hogy hol kedvezőbb az ára egy-egy terméknek. Az infláció negatív hatásaival szemben védekezést jelent a kiadások, költekezések visszafogása, az árak figyelése, a tudatosabb vásárlás. Az árak alakulását inflációs kosarak segítségével mérik, de sokaknak néha úgy tűnik, ezek nem valós adatokat mutatnak.

Fotó: Kiss Albert

Ennek az az oka, hogy mindenkinek más a kosara. Van, aki nem vett gépkocsit, ami benne van a hivatalos statisztikában, viszont sok gyümölcsöt vásárolt, aminek jelentősen nőtt az ára, s a másik, hogy legtöbben csak azokra az árakra emlékeznek, amelyek jelentősen változtak. Amelyek nem vagy alig nőttek, azokkal nem számolnak, s emiatt is torzíthat az érzékelés. Az tény – folytatta Sebestyén Géza –, hogy korábban nagyon sok termék, főleg élelmiszer jelentősen drágult, de az elmúlt hónapokban az inflációs mutatók, amelyek havonta jelzik az árakat, nagyon jók.

A márciusi, áprilisi növekedés 0,7 százalék volt, májusban pedig már csökkentek az árak 0,4 százalékkal, s a legnagyobb csökkenés ott volt tapasztalható, ahol korábban leginkább elszálltak az árak. A következő hónapokban pedig azért is folytatódik ez a tendencia, mert ezen a tavaszon kedvezőbb volt az időjárás, és azokból a termékekből, amelyekből a tavalyi aszály miatt hiány volt, most lesz elég, s ez mérsékli az árakat. Hasonló hatása lesz annak is, hogy míg tavaly Ukrajnából nem jött gabona, idén túl sok is érkezett, többlet van belőle.

Igaz, ez a hazai termelőknek kedvezőtlen, mert csökkennek a felvásárlási árak. Beszélt arról, hogy a miniszterelnök kitűzte a célt, miszerint év végére az infláció egy számjegyű lesz, de a szakemberek közül is sokan nem vették komolyan. Az utóbbi hónapokban viszont a számok egyértelműen azt mutatják, hogy reális a program. 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!