Nem kedvez a Szekszárdi borvidéknek a változó divat

Pár éve fejezte be a szőlőtelepítést egy szekszárdi közepes nagyságú - hat hektáros ültetvénnyel - birtokkal rendelkező borász. Mint mondta, nem veszik a vörös borait, pedig mindegyik díjnyertes, a vásárlók a  fehéreket keresik. Neki viszont pár éve még nagyon is keresett kék fajtái vannak, így merlot, cabernet, kékfrankos, pinot noir. Most mit lehet tenni? Egy gazdálkodó hosszútávra tervez, főleg szőlővel, mely minimum 35-40  évig terem, mire újból lecserélik.

Az agrártárca a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) kezdeményezésére idén mintegy 1,6 milliárd forintos keretösszeggel lepárlási támogatást hirdetett meg, amit legfeljebb 90 ezer hektoliter rozé- és vörösbor lepárlására lehet felhasználni. A HNT szerint nincsenek túl nagy készletek a pincékben, de a vörös- és a rozéborok iránti kereslet az utóbbi időben igencsak megcsappant. Ezért ezek készleteinek felvásárlásával azt szeretnék elérni, hogy a kékszőlőre is legyen felvásárló. A szakmabeliek úgy vélik, hogy az idei szüret után sokan felhagynak majd a szőlőtermesztéssel.

Módos Ernő szekszárdi borász, az Alisca Borrend Nagymestere szerint, a megoldás az, hogy stílust kell váltaniuk a borászoknak. Megváltozott az étkezési kultúra, így a könnyebb borokat keresik. Emelni kell a gyümölcsösebb, frissebb borok, a rozék forgalmazását. A közepes minőségű kékfrankos borokat most valóban kevésbé veszik, de a nagy ászkolt, különleges minőségű kék borokra azért van kereslet, bár kevesebben keresik ezeket is mint pár éve.

A borászoknak keresniük kell a saját útjukat, az értékesítési lehetőségeiket, tanácsolta a szakember. Például a pincéknél történő borkóstolásra nagy az igény, és érdekes módon ott a vörösborokat is szívesen fogyasztják. Módos Ernő elmondta, a hetvenes években megtapasztalta ennek az ellenkezőjét, akkor a fehér borok nem kellettek, csak a vörösek. Aki rákényszerül arra, hogy most telepítsen szőlőt, mert elöregedett az ültetvénye, az nyilván fehér fajtákat is választ majd, de nem tanácsolná, hogy a szekszárdi borvidék jellege gyökeresen megváltozzon.

Hasonló véleményen volt Vesztergombi Csaba, szekszárdi borász is. Jelenleg úgynevezett „irsai mánia” van, ezt keresik, többet fizetnek érte. Kérdés, meddig tart ez a divat? Tény, sok a borvidéken a kékfrankos szőlő és ebből adódóan ez a bor is. Aki most telepít, nem tanácsolnám neki, hogy a kék fajtákról mondjon le, de vannak jó magyar fehér szőlőfajták, például a királyleányka, ebből is érdemes telepíteni. Jelenleg az illatosabb fehér szőlőkért fizetnek többet, de a szekszárdi borvidék mindig is zömében vörösboros marad. Ezért jönnek ide a vendégek, tette hozzá.

Az adatok visszaesést mutatnak

A KSH adataiból kiderült, hogy Magyarország bor-külkereskedelmi egyenlege (gyöngyöző bor és pezsgő nélkül) mind mennyiségben, mind értékben pozitív volt 2023. január–június időszakában, mennyiségben 9 százalékkal, értékben mintegy 5 százalékkal csökkent 2022 azonos időszakához képest. A borexport volumenben 10 százalékkal 510 ezer hektoliterre, értékben 4 százalékkal 19,5 milliárd forintra mérséklődött. A külpiacon értékesített mennyiség nagyobb hányadát (74 százalék) a lédig borok tették ki, amelyek exportja 4 százalékkal 377,6 ezer hektoliterre csökkent a vizsgált időszakban.

A palackos borok kiszállítása 23 százalékkal (132,4 ezer hektoliter), értéke 8 százalékkal 10,3 milliárd forintra ereszkedett. A nemzetközi piacon továbbra is a magyar fehérborok voltak a keresettebbek, a kivitel mintegy 87 százalékát tették ki. Mindemellett hazánk borimportja 2idén január-június között 19,5 ezer hektoliterre csökkent, csaknem 27 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, és szinte teljes egészében palackos kiszerelésű volt.