Az ágazat 35 ezer család megélhetését biztosítja

Ennek elmaradása nem csak a jelenleg működő borászatokat érinti, de azon keresztül a szőlőtermelők bevételeire is jelentős negatív hatást gyakorol. Az átadási árak növelésének kereskedelmi elismerése nélkül az ágazat a következő szüretben kritikus helyzetbe kerülhet.

A szőlő- és bortermelés sok borvidéken nem gazdaságos

A koronavírus járvány alapvetően írta át világszerte a bor kereskedelmi rendszerét. Az egészségügyi világjárvány utáni gyors visszapattanásnak a háborús inflációs környezet és a geopolitikai átrendeződés együttesen vetett véget. A fogyasztók vásárlóerejének csökkenése miatti kereslet-visszaesésre a kereskedelmi láncok a beszállítói árak emelésének mérsékelt befogadásával reagáltak. Ennek következtében a borászat talán egyetlen mezőgazdasági ágazatként alig tudta érvényesíteni az elmúlt években átadási áraiban a háborús gazdasági környezet okozta termelési költségek növekedését, mely éppúgy érintette a szőlőtermelőket, mind a borászokat.

Az elmúlt két évben kiemelkedően magas, az ágazat minden szereplőjét érintő infláció, illetve a szőlőtermelők esetén az idei szokatlanul csapadékos, meleg időjárás miatt megszaporodott növényvédelmi munkák jelentősen növelték a művelési és előállítási költségeket. Ezt a borszőlő felvásárlási árának emelkedése sem minden borvidéken tudta teljes mértékben kompenzálni, mivel a termés mennyisége a legtöbb borvidéken elmaradt az előző évek átlagától. 

A szőlőtermelés felhagyásán gondolkodnak

„A jelenlegi gazdasági körülmények között a szőlő- és bortermelés sok borvidéken nem gazdaságos, ami már rövid- vagy középtávon a termeléssel való felhagyáshoz és a szőlőterületek kivágásához vezethet. Különösen az idős korú szőlőtermelő hegyközségi tagok kívánnak felhagyni a szőlőműveléssel." - mutatott rá Frittmann János, a HNT elnöke. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa üdvözölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárnak Soltvadkerten elhangzott bejelentését, miszerint az agrártárca 2025. után is meg kívánja hirdetni az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programot. 

A szőlő-bor ágazat közel 30-35 ezer magyar vidéki család megélhetését jelenti

A termelői költségek csökkentésére a jelenlegi helyzetben nincs lehetőség. Így egyértelműen szükséges valamennyi költségnövekedést érvényesíteni a kereskedelmi átadási árakban. Ez alól az új uniós hulladékgazdálkodási szabályokkal együtt járó költségek sem kivételek.

Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának Szőlő-, bor-, pálinka albizottsága november 13-i ülésén Dr. Nagy Márta körforgásos gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár a 2024-ben induló kötelező visszaváltási rendszer (DRS) borászatokat érintő szabályainak átfogó módosítási irányairól adott tájékoztatást. Az Energiaügyi Minisztériummal zajló szakmai egyeztetések mielőbbi folytatását, és a vonatkozó jogszabályok soron kívüli módosítását kérte a szőlész-borász szakmai önkormányzat. A szakmaközi szervezet kérését azzal indokolja, hogy a kereskedelmi láncokkal az ártárgyalások a hetekben megkezdődnek.

Az üveg borospalackokra vonatkozó DRS díjak mértékének és az újragondolt termékregisztrációs és bevallási folyamatoknak az ismeretében lesz majd lehetőségük a borászatoknak az új rendszer valós költségeinek meghatározására. A HNT bízik abban a korábbi ígéretben, miszerint az új hulladékgazdálkodási szabályok (EPR és DRS) nem eredményezhetnek a korábbi környezetvédelmi termékdíjnál nagyobb költségeket a borászatok számára.

Ha a borászatok nem tudják a megnövekedett költségeiket az áraikba beépíteni és a beszállítói áremelési igényeiket érvényesíteni, akkor a következő szüretben várhatóan nem lesznek képesek emelni a felvásárlási áraikat. A termőalap jelentős csökkenése az ágazat létét veszélyezteti. A szőlőtermelés a borelőállításnál is alacsonyabb jövedelmezőséget mutat.