A bedőlések éve lehet az idei a mezőgazdaságban

Egyre többen döntenek úgy, hogy befejezik a gazdálkodást. A Központi Statisztikai Hivatal  (KSH) adatai szerint a mező- és erdőgazdaságban, valamint a halászatban a 2021-es 71 158-ről 2022-re 2654 darabbal, 68 504 darabra csökkent a működő agrárvállalkozások száma. 

A KSH adatai szerint a regisztrált agrárvállalkozások közül a legnagyobb számban az egyéni vállalkozók fejezték be a tevékenységet (mínusz 1261 fő), így a számuk novemberre 18 834-ra fogyott.

Állattartók vannak nehéz helyzetben

Eközben a társas vállalkozások száma mindössze 32-vel, 13 067-re csökkent. Ez beleillik a másfél évtizedes trendbe, mert 2007-2020 között 31 százalékkal szűkült a gazdaságok mezőnye. Elsősorban az állattartó üzemekből van egyre kevesebb a csökkenő fogyasztással, de a válságban már a növénytermesztő üzemekből is. Utóbbiak közül főleg az egy hektárnál kisebb gazdaságok száma fogy rohamosan – írta az MFOR.

Félnek a veszteségtől a gazdák

Egyre rosszabb az agrárberkekben is a hangulat. Nehéz tervezni a tavaszi szezonkezdet előtt, mondta több Tolna vármegyei gazdálkodó is.

A tejtermelők, szarvasmarha- és baromfitartók után már a szektor gerincét alkotó szántóföldi növénytermesztők között is sokan tartanak attól, hogy a nehéz, veszteséges tavalyi év után még rosszabb jön. Még a klímaváltozással fokozódó időjárási kockázatok nélkül is az idei a bedőlések éve lehet az agráriumban.

Már nem lehet semmin spórolni

Nehéz előre megtippelni, mennyi lesz idén a kukorica önköltsége. Még az egyes műveletek, például a szárítási díjat sem tudjuk előre kalkulálni, ami pár ezer forint, de akár több százezer is lehet. Pedig ez a sok közül csak az egyik kockázat, ami minden szezonban az aratásig tervezhetetlenné teszi a munkát – mondta az egyik gazdálkodó.

Az önköltség hektáronként így 300-600 ezer forint körül is ingadozhat, kicsi a mozgástér. A munkabéren, a gépalkatrészeken, az amortizáción, a növényvédő szereken, a vetőmagon nem tud spórolni a gazdálkodó. Legfeljebb a műtrágyán takarékoskodhatna, hektáronként alig pár tízezer forintot spórolva, de szakmailag ezen nem érdemes. 

Magasabb felvásárlási árak kellenének

A kukorica jelenlegi, tonnánként 55-60 ezer forintos felvásárlási árával nem jut pénz az égetően szükséges fejlesztésekre. Ahhoz, hogy a versenyképességét jelentősen javító beruházásokba kezdhessen az idén várható EU-s pályázatokkal, tonnánként legalább 80 ezer forintos kukorica- és búza felvásárlási árra lenne szükség.

A beruházásokhoz a napraforgó tonnánként 110-120 000 forintos ára is kevés, mert közepes termésnél, a hektáronként 400 ezer forintos árbevétel sem elfogadható a jelenlegi költségszinteken. Tehát, ha idén nem nőnek a terményárak, vagy nem lesz kimagaslóan jó a termés, hiába csökkent az önköltség, a gazdák megint nem fognak jó évet zárni.